forrás: The New York Times
C. Ioana*
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2021.11.12-én törvényjavaslatot (T/17277) küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, “amely módosítaná az adatcsere-kezelési szolgáltatások szempontjait és csökkentené az állampolgárok adminisztratív terheit”. Egy gyors pillantás a dokumentumra azt mutatja, hogy a változások “a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt” érintenék.
A Társaság a Szabadságjogokért /TASZ szerint ezek a módosítások “még szélesebb kapukat nyitnak meg a voksturizmus előtt, mint a korábbi években”, mert a jövőben “nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít”. Egy személy hivatalos lakóhelye egyfajta “kapcsolattartási címre” degradálódik. Ezt követően a fiktív lakóhely létrehozásával kapcsolatos lépések már nem lesznek büntetendők. A közokirat-hamisításról szóló büntető törvénykönyvet úgy módosítják, hogy a tulajdonos beleegyezésével bárki bejegyeztethet egy címet. A voksturizmus gyakorlata ismert, különösen az Ukrajnával határos területeken, ahol ukrán állampolgárok ezrei – akik közül néhányan még magyar származásukat sem tudták igazolni – falusi polgármesterek segítségével hamis lakcímeket jelentetek be kedvező szavazatokért cserébe. A nemzetközi elemzők szerint ez egy első osztályú átverés volt. A gyakorlat megszüntetésére tett kísérletek nehézségekbe ütköztek, mert ezek a szavazások a Fidesznek kedveztek. A jövőben a választási csalás teljes egészében jogszerűen fog megvalósulni.
2022.01.13-án 20 magyar civil szervezet (Amnesty International Magyarország, Autonómia Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Emberség Erejével Alapítvány, Eötvös Károly Intézet, Háttér Társaság, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyarországi Európa Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, MENŐK – Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület, Mérték Médiaelemző Műhely, Ökotárs Alapítvány, Political Capital, Társaság a Szabadságjogokér, Transparency International Magyarország, Unhack Democracy Védegylet Egyesület) írásbeli kérést küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR), kezdeményezve, hogy az EBESZ ne küldjön “korlátozott missziót” a 2022. áprilisi magyarországi parlamenti választások megfigyelésére, mivel az aggasztó hazai helyzet miatt a megfigyelésnek ezen a napon teljes körűnek kellene lennie, azaz a szavazás napján nagyszámú megfigyelővel kellene kiegészülnie.
A civil szervezetek szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 2018-ban volt, és kérésükben az alábbi részletek arra figyelmeztetnek, hogy a 2022-es választások integritása nagyobb veszélyben lehet, mint az előzőek:
- a választási szabályok/választókerületek megváltoztatása a kormánypárt javára;
- közpénzek felhasználása kormánypárti kampánycélokra;
- a megfélemlítő, idegengyűlölő és LMBTQ-ellenes retorika fokozódása;
- a médiapiac uralma a kormány által;
- a választási szervek átvétele a kormány által;
- politikai befolyás a bíróságok felett, autokratikus rendelkezések a koronavírusjárvány idején;
- a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának önkényes korlátozása.
Az ellenfelek utáni kémkedés. A Pegasus botrány (2021 július)
A Pegasus-vizsgálatnak kitett országok között, amelyek az NSO Group izraeli kiberkémkedő cégnek fizetnek azért, hogy politikusok, újságírók, emberi jogi aktivisták, üzletemberek, másként gondolkodók stb. után kémkedjenek, Magyarország az egyetlen uniós ország a listán. Magyarország esete a következők miatt releváns: Orbán miniszterelnök nem reagálta le, úgy döntött, hogy nem vesz tudomást a botrányról; cimborái a témában viszont ellentmondásosan nyilatkoztak. Egyedül a Fidesz-barát média reagált a már megszokott stílusban.
A francia Forbidden Stories nemrégiben végzett, Pegasus Project nevű felmérése a kibermegfigyelés több mint 50 000 célpontjának nevét tárta fel. A vizsgálat egy nemzetközi újságírói együttműködésen alapult, amelyben a Direkt36.hu mellett a The Washington Post, a The Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde munkatársai is részt vettek, és kiderült, hogy több mint 180 újságírót figyeltek meg a világ minden tájáról, köztük a The Economist, a Reuters, a Financial Times, a CNN, a The New York Times, a France24 és az Associated Press szerkesztőit és riportereit.
A vizsgálat által érintett országok közé tartozik Azerbajdzsán, Bahrein, Kazahsztán, Mexikó, Marokkó, Ruanda, Szaúd-Arábia, Magyarország, India és az Egyesült Arab Emírségek.
Ennek a kiberkémkedésnek Magyarországon 300 ember esett áldozatul – többségük szemlélete Orbán-ellenes. Köztük van: egy (meg nem nevezett) ellenzéki polgármester; négy újságíró, köztük a Direkt36.hu két munkatársa – Ponyi Szabolcs és Szabó András oknyomozó újságírók; egy fotós, aki egy amerikai újságíróval együtt dolgozott egy, a Kremlhez közel álló orosz pénzintézet, a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székházáról szóló cikken; Varga Zoltán milliárdos vállalkozó, a 24.hu-t is kiadó Central Media Group tulajdonosa; Chikán Attila közgazdászprofesszor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, aki 2018-ban Varga Zoltán vendége volt egy vacsorán; Simicska Ádám, Simicska Lajos, a Fidesz volt kincstárnokának fia – aki Orbán Viktor legfőbb szövetségese volt a “G-napig“; Adrien Beauduin, a Közép-európai Egyetem/CEU volt hallgatója, akit 2018-ban egy kormányellenes tüntetésen vettek őrizetbe.
A 168 Óra magyarországi forrása által az információszabadságra vonatkozó kérés alapján megszerzett információk szerint Varga Judit igazságügyi miniszter 2020-ban 1285 megfigyelési kérelmet hagyott jóvá, ami a megfigyelés minden formáját magában foglalja, nem csak a Pegasus-t (itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt).
A Pegasus egy észrevehetetlen, távolról telepíthető izraeli kémprogram, amelyet iPhone készülékeken vagy más, Android operációs rendszeren futtatnak, és amely olyan kiskapukat használ, amelyekről sem a gyártók, sem a mobiltelefon-szoftverfejlesztők nem tudnak. A kémprogramok rögzíthetik és továbbíthatják a célszemély mobiltelefonjáról érkező üzeneteket, fényképeket és e-maileket, de rögzíthetik a célszemélyekkel folytatott beszélgetéseket is, szükség esetén mikrofont aktiválhatnak, és információkat gyűjthetnek a felhasználó mozgásáról is.
A hírszerzési tevékenység fokozódása. 1825 tevékenység évente!
Magyarországon 2 fő hírszerző szolgálat van: az AH belföldön és az IH külföldön, azaz a kémkedés.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a 2021.01.01-ékenységet hajtanak végre.
A Terrorelhárítási Központ/TEK, valamint a katonai és polgári hírszerző szolgálatok – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ/TIBEK kivételével – jogosultak titkos információk gyűjtésére a nemzetbiztonság védelme érdekében, amihez csak az igazságügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A magyarországi jogszabályi keret az egyik legmegengedőbb Európában a megfigyelések engedélyezése tekintetében, és nyilvánvaló a szolgáltatások feletti abszolút politikai ellenőrzés. Az AH és az IH polgári hírszerző szolgálatok részei az európai nemzetbiztonsági együttműködési kluboknak, ahol olyan rendkívül érzékeny témákat vitatnak meg, mint az orosz kémkedés Európában vagy a gazdasági biztonság a kínai gazdasági beáramlással összefüggésben. Magyarországnak átláthatatlan, az EU álláspontjával ellentétes, bennfentes politikai kapcsolatai vannak ezekkel az országokkal. Mennyire hiteles még a két nemzeti szolgálat, az AH és az IH az európai hírszerző klubokban? Fennállhat-e a veszélye annak, hogy az orosz és kínai szolgálatokkal szemben “bizalmas” módon terjesztett információk kompromittálódnak? Szijjártó Péter külügyminiszter, a magyar pénzalapok fő koordinátora a régióban, gyakori látogatója Moszkvának. De ő a magyar titkosszolgálat – IH – koordinátora is. A maga részéről Pintér Sándor, belügyminiszter és az AH koordinátora, szintén kapcsolatban áll Oroszországgal, még abból az időből, amikor védelmi pénzt kapott egy “törvénytolvajtól”, Szemion Moghiljevics-től, aki egy olyan szervezett bűnözési klán vezetője az Orosz Föderációban, amely az orosz FSZB biztonsági szolgálattal áll kapcsolatban/ellenőrzése alatt.
A magyar média átvétele Orbán-rezsim által
Amióta Orbán Viktor 2010-ben miniszterelnök lett, Magyarország a 23. helyről a 92. helyre esett vissza a világ sajtószabadság-indexében.
Az európai szervezetek közelmúltbeli jelentései megerősítették a magyarországi sajtószabadsággal kapcsolatos negatív tendenciákat, de kiemelték Budapest negatív hatását a magyar kisebbségekkel szomszédos országok sajtószabadságára is.
A szakterület magyar szakértőinek (2021.05.03.), nevezetesen Marius Dragomirnak – a Közép-európai Egyetem (CEU) Média, Adat és Társadalom Központja (CMDS) igazgatójának és Polyák Gábornak – a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet docensének – az alábbiak a következtetései:
- Magyarországon a kormány és a kormánypárti oligarchák ellenőrzik a magyar média nagy részét;
- a 2022-es országgyűlési választások előtt várhatóan lépéseket foganatosítanak az utolsó független magyarországi médiaforrások átvétele érdekében;
- a médiapluralizmus csak uniós beavatkozással állítható helyre, különben a magyar modell átterjedhet Közép- és Kelet-Európára is;
- az újságíróknak tilos kórházakba belépniük vagy orvosokkal interjút készíteniük;
- 2020 márciusában sürgősségi kormányrendeletet adtak ki a Büntető törvénykönyv koronavírus-járvány miatti módosításáról, amely 1-5 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbüntetést ír elő, ha valaki hamis nyilatkozatot tesz azért, hogy elrejtse egy járványos betegséggel való megbetegedés kockázatát. A rendelet nagyon homályos megfogalmazása lehetővé teszi a kormány kritikusainak jogsértéssel való terhelését;
- belföldön a médiaforrások tulajdonosait gyakran nevezik meg a magyarországi sajtószabadság hiányának fő bűnöseiként;
- a Klubrádió forrásának megszüntetését és az Index portál átvételét a magyarországi sajtószabadság szempontjából aggasztó fejleményként értékelték;
- recent, a existat o nouă reglementare care eticheta sectorul media drept „strategic”, prin urmare, toate fuziunile și achizițiile de pe piața media trebuie să fie aprobate în prealabil de către guvern.
1. Mészáros Lőrinc – Orbán gyerekkori barátja, az Echo TV (kormánypárti országos televízió), a Világgazdaság (gazdasági napilap), a Nemzeti Sport (sport bulvárlap), valamint 12 regionális kiadvány és számos közismert folyóirat tulajdonosa; 2. Habony Árpád – Orbán nem hivatalos tanácsadója, aki a 888.hu (hírportál), Ripost (bulvárlap), Lokál (bulvárlap) tulajdonosa.; 3. Andy Vajna/ Vajna András György (elhunyt 2019. januárjában) – magyar származású amerikai filmproducer, akit a magyar filmipar kormánybiztosává neveztek ki, a TV 2 (országos televízió), a Rádió 1 (országos rádió), BORS (bulvárlap) és 2 regionális újság tulajdonosa; 4. Matolcsy Ádám – a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi kormányzójának, Matolcsy György fideszes politikusnak a fia, az Origo.hu portál tulajdonosa.; 5. Mária Schmidt – történész és egyetemi oktató, kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum (amely a magyar holokauszt tanúságtételeinek ad helyet) igazgatója, Figyelő (folyóirat típusú kiadvány) tulajdonosa; 6. Heinrich Pecina – Fideszes körökhöz kötődő osztrák üzletember, 3 regionális újság tulajdonosa; 7. Széles Gábor – üzletember, az Orbán-békemenetek egyik szervezője, a Magyar Hírlap tulajdonosa; 8. Liszkay Gábor – Mészáros Lőrinc Mediaworks nevű cégének ügyvezető igazgatója, amely a Magyar Idők című lapot is birtokolja. (forrás itt).
A Mérték Media Monitor, a magyar média think tank és watchdog statisztikái szerint a teljes Fidesz-közeli portfólió a hír- és közéleti szegmens 77,8 százalékát teszi ki.
Orbán Viktor médiabábjai
Kormányzati propaganda troll hadserege
A Szövetség az Új Nemzedékért Alapítványt 2012-ben alapította Ágh Péter országgyűlési képviselő, aki 2009-2015 között a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak az elnöke volt. A közösség Facebook-oldalán közzétett, “Szövetség az Új Nemzedékért Alapítvány” címet viselő alapítvány célja, hogy “a fiatalabb generációk társadalmi szocializációjával olyan nemzedék nőjön fel, amely felelősséget érez kisebb és nagyobb közösségeinkért, amelynek fontos az őseinktől kapott kultúra megőrzése és továbbadása, környezetünk védelme, a keresztényi alapokon nyugvó szolidaritás eszméje, a tisztes versenyre épülő piacgazdaság gondolata és az egységes európai magyar nemzet felvállalása”.
Magyar források – https://media1.hu/; www.veszpresszo.hu/; https://magyarnarancs.hu; https://24.hu; https://kecsup.hu; https://168ora.hu; https://index.hu; https://444.hu; https://magyarhang.org; alfahir.hu; szegeder.hu; https://szeged.hu; https://merce.hu; https://nepszava.hu; https://boon.hu; https://hvg.hu; https://www.szoljon.hu/ 06.07.2019; https://fuggetlenhirek.info/ – számoltak be arról, hogy az alapítvány 2019.08.01-én elindította a “Fúzió Ösztöndíj Program” -ot, amely “polgári értékek mellett elkötelezett egyetemi hallgatóknak” szól, akiknek részmunkaidős munkahelyet kínálnak, hogy cikkeket írjanak, közösségi tevékenységekben vegyenek részt és események szervezésében működjenek közre. Érdekes, hogy e program hirdetményében megemlítik, hogy a Fúzió ösztöndíjak létrehozásának célja „lehetőséget adni a jelenlegi kormánnyal szimpatizáló fiataloknak arra, hogy online és offline kifejtsék véleményüket a magyar társadalom legfontosabb kérdéseiről és ügyeiről”, illetve a sikeres jelentkezőknek havi 60.000 forintos (nagyjából 200 dolláros) fizetést kínálnak.
Ezen kívül az ezt az ösztöndíjprogramot bemutató” Kolozsvári Szalonna” forrás (2019. 07. 06.) arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormánynak egy trollokból álló hadsereg létrehozása a célja, mely a politikai üzeneteit terjeszti. Úgy tűnik, hogy e tevékenység elvárásai ezt a gyanút támasztják alá, tekintettel arra, hogy a jelentkezőktől kiváló írásbeli kommunikációs, valamint számítógép- és az internet-használati képességeket várnak el. A Media 1 magyar forrás „alkalmi önkéntes propagandistáknak” minősíti azokat, akik a Fúzió hallgatói közösség tagjaivá válnak.
Természetesen nem tudjuk megjósolni ennek a propagandistákból álló csoportnak a tényleges méretét, de a 16 egyetem listája alapján, ahonnan a jelentkezők jelentkezhetnek, valószínűsíthető, hogy ezeknek a kormányzati trolloknak a száma jelentős. Az érintett egyetemek a következők: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Budapesti Corvinus Egyetem; Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Budapesti Gazdasági Egyetem; Eötvös Loránd Tudományegyetem; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Pécsi Tudományegyetem; Szegedi Tudományegyetem; Debreceni Egyetem; Széchenyi István Egyetem; Pannon Egyetem; Miskolci Egyetem; Szent István Egyetem; Budapesti Metropolitan Egyetem; Soproni Egyetem; Károli Gáspár Református Egyetem.
Ez a “Fúzió” ösztöndíjprogram egyedülálló. Bár hihetetlen, hogy Magyarország, amely egyike azon országoknak, ahol a kormányok trollkodással foglalkoznak, nyíltan kérne jelentkezőket erre a tevékenységre (bizonyára voltak már korábban is kormányzati trollok), mégis, úgy tűnik, eddig ezt a tevékenységet a pénzügyi nyilvántartások állami könyvelésben való bejegyzése nélkül valósították meg.
A https://444.hu/ forrás 2018.01.30-án “A Fidesz egyik Facebook-katonája elmesélte, milyen virtuális hadsereget hozott létre” címmel mutatott be egy Fidesz-trollt, aki részletesen beszámolt arról, hogyan kapnak utasításokat a pártközpontból, és hogyan kell Excel-táblázatokban rögzíteniük, hogy teljesítették a kvótákat, de az anyagból kiderül, hogy ezek a figurák nem fizetett munkát végeztek, látszólag pártrajongók voltak, akik a párt hitvallását akarták terjeszteni és a politikusok kedvében járni.
* C. Ioana a Bukaresti Egyetem Biztonsági tanulmányok mesterképzőjén, és a LARICS-szakértője a magyar kérdésekben.
