Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök (2018). Forrás itt
C. Ioana*
A 2022. április 3-i parlamenti választások apropójára, mely nemcsak Magyarország, hanem Románia és az Európai Unió számára is fontos a LARICS egy kiterjedt, több epizódon átívelő sorozatba kezdett a szomszédos ország politikai és stratégiai realitásairól. Megpróbáljuk megérteni a közelmúlt magyarországi fejleményeit, a főszereplőkre és a körülöttük lévő csapatra fókuszálva. Ebben a számban Budapest és Peking kapcsolatának aktáját fogjuk kiegészíteni, felidézve ennek az egyre mélyebb együttműködésnek más dimenzióit is. A sorozat első része itt olvasható, a második része itt, a harmadik itt, a negyedik itt, az ötödik itt, a hatodik itt. Ezen epizód angol verziója ITT, a magyar pedig ITT olvasható. (LARICS).
Nemzetközi elemzők szerint bár Magyarország a fő célpontja a kínai befektetéseknek Közép- és Kelet-Európában, a befektetések áramlása az elmúlt években lelassult, és elsősorban vagy az infrastruktúrára (például vasút vagy kontinentális kikötők) vagy a beszerzésekre (például szállodákra, ill. összeszerelő üzemek) orientálódott fenntartható munkahelyeket teremtve új foglalkoztatási ágazatokban.
A napenergia ígéretes új terület a kínai befektetések számára, különösen azért, mert Magyarország a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és az EU zöldenergiával kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítésére törekszik. A kínai China National Machinery Import and Export/CMC befejezte (2019)egy 120 millió dolláros naperőmű építését Kaposváron, amit először 2019-ben jelentett be.
Magyarország azzal, hogy a 2000-es évek eleje óta szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával, az Orbán Viktor-kormány alatt a kínai befolyás szempontjából a térség egyik legsebezhetőbb országává vált az elemzők szerint.
Magyarország kiszolgáltatottsága a viszonylag gyenge állami intézményeknek köszönhető, amelyeket nagyrészt az egyre inkább tekintélyelvű kormánypárt és a civil társadalom korlátozott hangja irányít. Az a könnyedség, amellyel Peking elérte az elit megszerzését, fontos szerepet játszik abban, hogy Kína képes legyen kinevelni a kulcsfontosságú döntéshozókat, akik viszont alig várják, hogy jobb kapcsolatokat alakítsanak ki kínai társaikkal.
Budapest számára Peking a 2008-as pénzügyi világválság után kulcsfontosságú partnerré vált gazdaságpolitikájának Európától eltávolodó diverzifikálásában. Orbán idővel Magyarország külpolitikai stratégiáját Peking felé is terelte. A magyar kormány ellensúlyként használja Kínát a brüsszeli kapcsolataiban, és ahhoz hogy igazodjon az országban uralkodó euroszkeptikus hangulathoz.
Az állam vagy a kormány oligarchikus irányítása a hazai médiában hátráltatja az alternatív nézetek kifejtését Pekingről, lehetővé téve a budapesti és a pekingi vezetők számára, hogy kétoldalúan nyereségesnek értékeljék a kapcsolatot.
A pozitív médiavisszhang segít ellensúlyozni azt a korlátozott hatást, amelyet a puha hatalom kínai vetülete eddig gyakorolt az országra. A magyarok kissé negatívan vélekednek Kína nemzetközi befolyásáról, és Pekingben elsősorban finanszírozási forrást látnak.
Magyarország Peking egyik legerősebb támogatója lett az EU-ban. Ez volt az első uniós ország, amely Pekingben aláírta az Új Selyem Útja programot. 2012 óta tagja a 17 + 1 Formátumnak is, és 2017-ben a formátum éves csúcstalálkozójának házigazdája volt Budapesten.
Egyes regionális kollégáitól eltérően Orbán részt vett a Kína által szervezett 17 + 1 Virtuális Csúcstalálkozón (2021.02.09.) és személyesen méltatta Hszi Csin-Pinget azért a segítségért, amelyet Kína nyújtott Magyarországnak a COVID-19 világjárvány idején..
- A két legjelentősebb és legvitatottabb kínai befektető Magyarországon – a Bank of China és a Huawei
A Bank of China for Central and Eastern/CEE/ Kínai Bank Közép és Kelet Európai regionális székhelye Budapesten található, ahol 2003 óta szolgál közvetítőként a kínai befektetések és a pénzügyi infrastruktúra elősegítésében.
A Bank of China (Közép- és Kelet-Európa / EGK) önálló magyar leányvállalatot alapított, A Bank of China (Hungária), 2014-ben, amely később Ausztriában és Csehországban is terjeszkedett.
A Magyar Nemzeti Bank megállapodott abban, hogy a Bank of China (Hungária) egy regionális elszámoló- és elszámoló pénztárrá váljon devină jüanban / RMB-ben. Magyarország volt az első ország Közép-Európában, amely 2016-ban RMB-ben bocsátott ki emis denominált államkötvényeket..
A Huawei 2005–ben érkezett sosités Magyarországon hozta létre fő európai beszállítói központját. Innen forgalmazza Közép-Ázsiában, Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Oroszországban termékeit, az ország második legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatójaként, 30%-os piaci részesedést élvezve a mobiltelefon eladásokból és 20%-ot a táblagépek piacából.
A Huawei több összeszerelő üzemmel is rendelkezik, és szeretné bővíteni jelenlétét a magyarországi távközlési és internetes infrastruktúra-fejlesztési szektorban (a riválisához, a ZTE-hez hasonlóan). Mindkét cég érzékeny pont az USA és Magyarország számos partnere számára, köztük az EU és a NATO számára, bár Magyarországon kevés a nyilvános elutasítás a Huawei ellen.
Ráadásul hiába gyakorolt nyomást a Trump-kormányzat a Huawei tevékenységének visszaszorítására, az Orbán-kormány 2020-ban bejelentette egy új magyarországi kutatás-fejlesztési központ létrehozását a cég számára. A Fidesz szavazói jelenleg Peking-pártiak – furcsa megközelítés egy antikommunista származású párt számára
- Kínai soft power (lágy hatalom) típusú befolyás
Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer kínai nemzetiségű él, kiknek egy része a görögországihoz hasonló jelenleg felfüggesztett arany vízumrendszeren keresztül érkezett – amelyet az Orbán-kormány 2013 és 2017 között támogatott.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2017-ben think-tank-ot (agytrösztöt) hozott létre Budapesten a Kína-Kelet-Közép Európa intézetet. Ez a régió első kínai támogatású politikai kutatóintézete, melynek célja, hogy kapcsolatokat építsen ki Közép- és Kelet-Európa tudományos intézményeivel. Ennek célja kiterjedt kutatási tevékenység, politikai, társadalmi, technológiai, gazdasági és kormányzási kérdésekre kiterjedően az egész régióban, nem csak Magyarországon. Számos jelentését európai tudósok ugyanazon kis csoportja írta, kínai menedzserekkel és szerkesztőkkel együtt, akik felügyelik és finanszírozzák a munkájukat. Az intézet jelenléte a közösségi médiában továbbra is gyenge, a LinkedIn-en mindössze 175, a Twitteren pedig 400 követője van, bár az intézet minden közösségi platformján ugyanazt a hírfolyamot teszi közzé.
A főbb magyarországi Konfuciusz Intézetek: a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem. A Pécsi Tudományegyetemen is működik a Hagyományos Kínai Orvostudományi Konfuciusz Intézet is, amely kínai nyelv tanulására és hagyományos gyógymódokra helyezi a hangsúlyt. Mind az öt intézet könyvtárként, nyelviskoláként és kulturális központként szolgál – általában olyan helyeken, ahol a magyar állampolgárok, különösen a fiatalok nagyobb mértékben ismerkedhetnek meg a kínai filmmel, művészettel, történelemmel, kalligráfiával és sporttal, valamint kutatással és külföldi oktatási lehetőségekre való felkészítéssel Kínában.
A Pécsi Kínai Diákok és Oktatók Szövetsége, egy hivatalos kínai hallgatói szervezet, szerte a világon fióktelepekkel, többek közt Magyarországon, bár különféle struktúrái nem tűnnek túl aktívnak.
Kína a potenciális jövőbeli elitek kiművelésére összpontosított, gyakran üzleti vagy oktatási lehetőségeket kínálva számukra. Peking tanulmányutakat kínál magyar szakembereknek, köztük újságíróknak és akadémikusoknak, hogy megismerjék Kínát, valamint jövedelmező ösztöndíjprogramokat középiskolások, főiskolások és végzős hallgatók számára. E programok végzősei szorosabb politikai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat fognak támogatni.
Példa erre Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank kínai főtanácsadója, aki a tekintélyes sanghaji Fudan Egyetemen szerzett diplomát, és Magyarországon koordinálta végzett növendékeinek szervezetét. Ő hangolta össze azon törekvéseket, hogy 2024-re Magyarországon létrejöjjön egy Fudan campus, amely egy kínai egyetem első ága lenne az EU-ban.
A magyarországi Fudan Egyetem terjeszkedési lendületét egy 2017-es pénzügyi képzési börze adta, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Bank delegációt küldött Fudanba. Ezt követte 2019-ben a Magyarországi Corvinus Egyetem és Fudán közös mesterképzésének elindítása . A mélyreható tárgyalások egy teljes jogú kínai kampusz létrehozásáról 2020-ban kezdődtek, miután a magyar származású, amerikai Soros György által 1991-ben alapított Közép-Európai Egyetem/CEU arra kényszerült (2018 decemberében) hogy Bécsbe költözzön az Orbán kormány nyomására.
Ha elkészül, a Fudan Egyetem magyarországi kampusza minden bizonnyal jó helyzetben lesz ahhoz, hogy növelje a kínai lány hatalmat, kiműveljen egy növekvő elitgenerációt, és javítsa az oktatási kapcsolatokat a kínai akadémiai intézményekkel, ahogy azt korábban a CEU is tette USA-beli társaival, a szakértők szerint.
A budapesti Fudan Egyetem építési költségei magasak, jelenleg körülbelül 1,8 milliárd dollárra becsülik, ami jóval meghaladja a közelmúltban az összes magyarországi felsőoktatásra szánt éves állami előirányzatot (általában 900 millió és 1,5 milliárd dollár között). E költségek nagy részét (körülbelül 1,5 milliárd dollárt) a Kínai Fejlesztési Bank hiteléből finanszírozzák, amelyet tizenöt éven belül vissza kell majd fizetni. A többit a magyar állam finanszírozza, de 2 millió dollár értékben telket adományoz a kampusznak.
A campus építésének állítólagos vezetőjét, a China State Construction Engineering Corporation / 中国 建筑 集团 有限公司 entitást szankcionálta az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a Népi Felszabadító Hadsereggel / PLA-val és a Világbankkal való szoros kapcsolata miatt korrupt gyakorlatok miatt. Ez egy újabb példa arra, hogy a kínai projektek a jelek szerint zsákmányul ejtik az államot Magyarországon, sokszor a magyar adófizetők kárára.
Nem világos, hogy eredetileg honnan jön majd az 5-6 ezres hallgatóság, 2017-ben ugyanis bejelentették, hogy mindössze 250 hallgató tanul kínaiul a magyar egyetemeken. A javasolt egyetemi ágnak valószínűleg nemzetközi hallgatói populáción kell alapulnia, beleértve a kínai hallgatókat is. Egyes magyar akadémikusok attól tartanak, hogy a Fudan Egyetem projektje felhígítja a felsőoktatásra szánt állami költségvetést, segít elfojtani az akadémiai szabadságot, és az értelmiségiek elvándorlásához vezet.
A CEU felváltása a Fudan Egyetemre a változó politikai légkör határozott kijelentése, amely messzemenő következményekkel jár az akadémiai szabadság szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia eddig ellenállónak bizonyult a kínai javaslatokkal szemben, habár az Orbán-kormány közelmúltbeli törekvései az egyetemek privatizálására és a miniszterelnök-közeli poligarchák által irányított alapítványokká alakítására már önmagában is csorbítják a tudományos szabadságot.
A Fudan-projekt is vitákat váltott ki: Karácsony Gergely, Budapest liberális főpolgármestere nyilvánosan ellenezte és ígéretet tett az építkezés blokkolására vagy legalább elhalasztására; a városi tisztségviselők rendelkeznek a Fudan campus kerületével a meglévő budapesti felsőoktatási intézmények számára szükséges hallgatói lakások számára; A civil társadalmi elkezdtek összefogni a projekt ellen, kiemelve a magas költségeket, a súlyos adósságterhet, valamint a kormány vagy Kína nyilvános kötelezettségvállalásának hiányát. Egy friss közvélemény-kutatáson a magyarok mintegy kétharmada ellenzi a projektet, több ezren tiltakoztak ellene (2021.06.05.), ami az első nagyszabású tiltakozás a COVID-19 korlátozások feloldása óta. Budapest főpolgármestere elrendelte, hogy a tervezett campus körül négy utcát nevezzenek át: A Free Hong Kong Road, az Ujgur Mártírok útja, a Dalai Láma út és a Bishop Xie Shiguang Road (egy üldözött kínai katolikus pap után), mely intézkedés Peking negatív reakcióját váltotta ki. A közharag azonban mind a projekttel, mind Orbánnal szemben felvillanyozza az ellenzéket, aminek következtében a kormány egyelőre kénytelen volt felfüggeszteni azt.
A magyar ellenzék úgy tűnik kész felhasználni Orbán átláthatatlan kínai kapcsolatait Fidesz-pártja ellen a 2022. április 3-i országgyűlési választásokon.
(folytatása következik)
*C. Ioana a Bukaresti Egyetem Biztonságtudományi Szakán szerzett Mesterfokozatú diplomát, és a LARICS szakértője a magyar kérdésben.
