Fordítás román nyelvből.
C. Ioana*
Az új Selyemút vonala
A 2022. április 3-i választások alkalmával, amelyek nem csak Magyarország, de Románia és az Európai Unió számára is fontosak, a LARICS (Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium) terjedelmes, több epizódból álló sorozatot indított a szomszédos ország politikai valóságáról. Megpróbáljuk megérteni a közelmúlt magyarországi fejleményeit, a főszereplőkre és a körülöttük lévő csapatra összpontosítva. Ebben a számban Budapest és Kijev kapcsolatának hátterét mutatjuk be az Orbán-rezsim Oroszországhoz és Kínához fűződő különleges kapcsolatain keresztül. Ennek a sorozatnak az első része itt, a második része itt, a harmadik része, itt, a negyedik része pedig itt olvasható. Az angol nyelvű változat ITT olvasható, a magyar nyelvű változat pedig ITT. (LARICS).
- East West Gate – a Selyemút kapuja
Tálosi János vezérigazgató szerint a magyarországi Fényeslitkén található East West Gate terminál „az Európa és Kína közötti alternatív útvonal iránti egyértelmű igényből született”.
A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) East West Gate/EWG terminálról szóló jelentése (26.01.2022) szerint a műszaki átadásra 2022. március végén kerül sor, az első konténervonat pedig 2022 áprilisában érkezik a fényeslitkei (Szbolcs-Szatmár-Bereg megyei falu) East West Gate terminálra. Az East West Gate várható kapacitása 1 millió TEU.
A terminál egyik nagy előnye, hogy lehetővé teszi mind a széles nyomtávú (a FÁK-államokbeli), mind pedig a standard (az európai államokbeli) vasútvonalak használatát A terminál széles nyomtávú szolgáltatása a Csap-Záhony-Komró útvonalon, a standard nyomtávú pedig közvetlenül a fényeslitkei állomásról kiinduló új vasútvonalon vehető igénybe.
A terminál évi kapacitása ugyan 4 millió tonna, de jelenleg 2,1 millió tonna áru forgalmát biztosítja.
Tálosi János szerint nincs túl sok átfedés a fényeslitkei East West Gate és a záhonyi szárazföldi kikötő között. Míg előbbi hangsúlyosan a konténerforgalomra, utóbbi az ömlesztett áru forgalmára szakosodott.
- Tireszti kikötő – Olaszország
- Magyar befektetések
Hogy a magyar vállalatok könnyebben elérhessék az exportpiacokat, Magyarország kikötőt és logisztikai bázist készül létesíteni Tiresztben (itt, itt, itt, itt és itt) – jelentette be Szijjártó Péter, Magyarország külügyi és külkereskedelmi minisztere (04.07.2019) a V4+ Logisztikai Fórum megnyitó ünnepségén. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kikötőt és a logisztikai bázist 32 hektár területen építik ki, a 60-100 millió eurós befektetés pedig optimális infrastruktúrát teremt majd a magyar vállalatok számára, ami annyit jelent, hogy lehetségessé válik a tengerre való kijutás közúton vagy vasúton, 24 órán belül.
Egyúttal arról is szó esett, hogy a lengyel-magyar gazdasági együttműködés felgyorsulásának köszönhetően a lengyel LOT légitársaság Budapestet választotta második légi bázisának, és a hamarosan lezáruló tárgyalások nyomán a LOT közvetlen Budapest-Szöul járatot indít.
Ugyanakkor négy, Magyarország logisztikai versenyképességét erősítő területre hívták fel a figyelmet:
- észak-déli infrastruktúra-fejlesztés;
- a határokon átnyúló és vasúti kapcsolatok növelése;
- a nagysebességű vasút megépítése, amely még mindig nem létezik Közép-Európában;
- az eurázsiai kereskedelmi térségre vonatkozó kínai kezdeményezések előnyeinek kiaknázása.
Az eurázsiai gazdasági lehetőségekről Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarországnak ki kellene használnia Kína európai és ázsiai kereskedelmi tervét, mert a leggyorsabb vasúti közlekedést kínálhatná a görög kikötőkből Nyugat-Európába. Ezért a kormány különösen érdekelt a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésében.
Szijjártó Péter olasz külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén (2019.07.05.) aláírták a trieszti kikötő és logisztikai bázis létrehozásáról szóló, 60 évre szóló koncessziós szerződést, amelynek értelmében Magyarország 31 millió euróért megvásárolt egy 32 hektáros területet, beleértve 300 méter tengerpartot (13 méter mély). Ezen felül körülbelül 100 millió eurós beruházást irányoznak elő az építkezésre. A kikötő forgalma várhatóan eléri az évi 2 millió tonnát, azaz 78 000 konténert.
- Olasz-orosz beruházási megállapodás
2013 novemberében az orosz állam által támogatott orosz magántőke-befektetési alap – Russian Direct Investment Fund/RDIF és az olasz állam által támogatott stratégiai befektetési alap – Fondo Strategico Italiano/FSI megállapodott abban, hogy legfeljebb 1 milliárd eurót (1,35 milliárd USD) fektetnek be a két ország vállalataiba és projektjeibe. A trieszti olasz-orosz csúcstalálkozón (2013.11.26.) aláírt megállapodás értelmében a két alap egyenként legfeljebb 500 millió eurót fektet be, elsősorban olyan vállalatokba és projektekbe, amelyek elősegítik az Olaszország és Oroszország közötti külkereskedelem fejlesztését.
Az Orosz Közvetlen Befektetési Alapot/RDIF 2011 júniusában hozták létre, hogy a már befutott külföldi pénzügyi és stratégiai befektetőkkel együtt főként az Orosz Föderációban tőkebefektetéseket hajtson végre. Az RDIF moszkvai székhelyű alapkezelő társasága a Vnyesekonombank/VEB (2007-ben alapították) százszázalékos tulajdonú leányvállalata.
A Fondo Strategico Italiano/FSI egy olyan holdingtársaság, amelynek stratégiai irányító részvényese a Cassa Depositi e Prestiti SpA.
Amikor Oroszország aláírta az 1 milliárd eurós beruházási megállapodást Olaszországgal, némely állami tisztviselők az olasz gazdaság számára üdvözlendő lökésnek tekintették, míg gazdasági megfigyelők aggodalommal figyelték a Kreml növekvő európai befolyását és korrupciós veszélyt láttak benne. A trieszti csúcstalálkozót követően Vlagyimir Putyin összesen 28 Olaszországgal aláírt megállapodással a tarsolyában távozott Itáliából.
Az olasz gazdaságban tett befektetésekkel Oroszország előtt megnyílt egy kapu az európai gazdaság felé.
Bill Browder, a Hermitage Capital Management (az orosz piacokra szakosodott londoni székhelyű befektetési alap) vezérigazgatója szerint ez mind Olaszország, mind az EU számára aggasztó: „Gyakran előfordul, hogy az orosz befektetők, akik Európában helyezik el pénzüket, európai befektetőket is bevonnak pénzmosási gyakorlatukba. Oroszország a legpesszimistább elképzeléseknél is sokkal korruptabb. Mindenkinek aggódnia kellene, hogy az orosz maffiapénzek beszivárognak Európába.”
Az Ukrajnai tragikus valóság ismeretében a kérdés az: hány ilyen, az agresszor Oroszországgal megkötött szerződés működőképes vagy érvényes az elnyomó Putyin-rezsim ellen elrendelt európai szankciók fényében?…
Ismételten figyelmeztetünk: bebizonyosodik, hogy az Orbán-rezsim egy olyan döglött lóra tett és tesz, mint a trieszti projekt; az orosz vállalatok vagy alapok által aláírt szerződések többségét már felmondták vagy valószínűleg fel fogják mondani…
- Olaszország és Kína egyetértési megállapodása a trieszti kikötőről
Az olasz média arról számolt be, hogy 2019.03.23-án Rómában egyetértési nyilatkozatot írt alá az Olasz Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya a Selyemút gazdasági övezet és a 21. századi tengeri selyemút kezdeményezés keretében történő együttműködésről.
Az egyetértési megállapodásban előirányzott együttműködés a következőkre terjed ki: közlekedés, logisztika és infrastruktúra – beleértve a kikötőket, vasutakat és utakat, energiaellátás és távközlés, állami és magánberuházások és pénzügyi részvétel, valamint közbeszerzési pályázatok és koncessziók.
Olasz források jelezték, hogy az egyetértési megállapodás szerinti együttműködés nem a rendszeres kölcsönös kereskedelemre vonatkozik, hanem a kikötői, közlekedési és kommunikációs infrastruktúrák ellenőrzésére mind az olasz félszigeten, mind Szicíliában, ahol ezek elsődleges gazdasági és stratégiai jelentőséggel bírnak Európa, valamint az euroatlanti és mediterrán egyensúly szempontjából.
A megállapodás stratégiai kockázatai Olaszország politikai és gazdasági gyengeségéből, valamint abból a hatalmas nyomásból fakadnak, amelyet Kína gyakorolhat gazdasági, politikai és katonai befolyásának érvényesítése és kiterjesztése érdekében, átlépve az USA-val és Oroszországgal kötött megállapodás határvonalát.
- A Trieszt Szabad Terület stratégiai szerepe
Helyi megfigyelők szerint az olasz kormánynak, mint a Trieszt kikötő kezelőjének nincs joga ahhoz, hogy kínai állami vállalatoknak és állami befektetőknek engedélyezze a stratégiai fontosságú kikötői létesítmények és vasutak átvételét a jelenlegi Trieszt Szabad Területen, ahol az olasz kormány csak ideiglenes polgári közigazgatást gyakorol az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, mint elsődleges igazgatási hatóságok által az ENSZ Biztonsági Tanácsa nevében kapott különleges igazgatási megbízás alapján (1954.10.05.).
2019.03.11-én az International Provisional Representative of the Free Territory of Trieste/ IPRFTT hivatalos tiltakozó jegyzéket küldött az olasz kormánynak, amelyben jelezte a Trieszti Nemzetközi Szabad Kikötő és vámkikötő jogtalan bevonását az Olaszország és Kína közötti jelenlegi politikai-gazdasági tárgyalásokba.
Michele Geraci, volt olasz gazdaságfejlesztési államtitkár-helyettes a következőket mondta (2020): „Rég késő már, amikor olyan figyelmeztetéseket hallani, hogy a kínaiaknak nem kellene olasz kikötőkbe befektetniük, hiszen Kína már minden nagyobb európai kikötőben jelen van befektetésekkel, az európai forgalom 15-20 százalékát ő bonyolítja le.”
- Kínai érdekek Közép- és Délkelet-Európa gazdaságában
A Carnegie Endowment for International Peace globális agytröszt szakértői Kína befolyása Délkelet-, Közép- és Kelet-Európában: sebezhetőség és ellenálló képesség négy országban című elemzésükben (2021.10.13.) azt állítják, hogy „Kína jelenléte társadalmi-gazdasági lehetőségeket teremtett Grúzia, Görögország, Magyarország és Románia számára. Ugyanakkor súlyosbította a kormányzási hiányosságokat, aláásta a politikai és gazdasági stabilitás elemeit, és megnehezítette az Európai Unió képességét arra, hogy konszenzusra jusson kulcsfontosságú kérdésekben.”
Elemzők szerint Kína gyors globális növekedése új kihívások elé állította az Egyesült Államokat, az EU-t és a független európai kormányokat, mivel Peking alternatívát kínál a Nyugattal szemben, és optimális megoldásokat kínál a gazdasági fejlődésre törekvő országok számára.
Mindazonáltal Kína gazdasági, politikai és puha hatalmi befolyásával élve kihasználja a sebezhetőségeket és gyengeségeket:
- sérülékeny állami intézmények, ami megnehezíti Kína gazdasági vagy politikai tevékenységének ellenőrzését vagy nyomon követését;
- a befogott/befogható államok és rendszerek, ahol a politikai apparátus/polgári szféra könnyen külföldi befolyás alá vehető;
- gyenge civil társadalom, viszonylag kevés független képviselővel és a független média erőtlensége a korrupció leleplezésében.
Délkelet-, Közép- és Kelet-Európa az a térség, ahol Peking jelentős teret hódított.
Kína számára ez a régió különösen fontos, mivel az Övezet és Út/BRI kezdeményezés szempontjából ez belépési lehetőség Európa többi része felé, ahol a kínai vállalatok számára növekedési lehetőségek nyílnak, és a szabályozási és gazdasági feltételek sokkal kedvezőbbek, mint Nyugat-Európában.
Elemzők három célt azonosítottak Kína számára a nagyméretű Övezet és Út kezdeményezés részeként Grúziában, Görögországban, Magyarországon és Romániában:
- a kínai export és a beruházások fellendítése;
- politikai befolyás gyakorlása;
- a Kínáról és a Kínával fenntartott kapcsolatokról alkotott pozitív megítélés felerősítése.
- Kína kulcsszerepének növelése a görögországi Pireusz kikötőjében
A kínai állami tulajdonú China COSCO Shipping/COSCO, Kína legnagyobb hajózási vállalata 67%-ra növelte részesedését Görögország legnagyobb kikötőjében, megerősítve ezzel ellenőrzését az Övezet és Út kezdeményezés egyik fontos láncszeme felett – írja a Nikkei Asia (26.10.2021).
2021.10.25-én Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika konténerközlekedési csomópontjának megszerzésével a COSCO újabb 16 százalékkal növelte részesedését a földközi-tengeri Pireusz kikötőjében.
Kínai jelenléte a kikötőben továbbra is ellentmondásos mind a helyiek körében, akik azzal vádolják a COSCO-t, hogy nem teljesíti kötelezettségeit, mind pedig olyan országok körében, mint az Egyesült Államok, amelyek aggodalmukat fejezték ki az esetleges katonai felhasználás miatt.
2016-ban a COSCO mintegy 280 millió euróért (326 millió dollár) szerezte meg a Piraeus Port Authority részvényeinek 51 százalékát, és nem közölt további részleteket erről az újabb befektetésről.
Pireusz lakói beperelték a COSCO-t azzal a váddal, hogy nem tartotta be a környezetvédelmi megállapodásokat, és károsítja a helyi tengeri környezetet – írja a Financial Times (2021.10.19.)
A helyi érdekcsoportok szerint azok a beruházások, amelyek nem ütköztek jogi akadályokba, félbe maradtak. „Egy fillért sem költöttek el helyben; ha villanyégőt kell kicserélniük, azt is Kínából hozzák” – mondta Vaszilisz Kanakakisz, a görög hajóépítő és -javító vállalkozók szakszervezetének elnöke.
„Aggasztó a Cosco-val kötött megállapodás. Most már nem csak arról van sokkal világosabb képünk, hogy a stratégiai infrastruktúrába történő kínai befektetések milyen kockázatokat jelentenek az EU-nak, hanem azt is tudjuk, hogy Kína a COSCO-n keresztül nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit” – mondta Raphaël Glucksmann európai parlamenti képviselő, az EU demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozással foglalkozó bizottság elnöke.
(folytatjuk)
**C. Ioana a Bukaresti Egyetem biztonsági tanulmányok mesterszakán végzett, és a LARICS szakértője magyar ügyekben.
