Fordítás román nyelvből.
C. Ioana*
A 2022. április 3-i választások alkalmával, amelyek nem csak Magyarország, de Románia és az Európai Unió számára is fontosak, a LARICS (Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium) terjedelmes, több epizódból álló sorozatot indított a szomszédos ország politikai valóságáról. Megpróbáljuk megérteni a közelmúlt magyarországi fejleményeit, a főszereplőkre és a körülöttük lévő csapatra összpontosítva. Ebben a számban Budapest és Kijev kapcsolatának hátterét mutatjuk be az Orbán-rezsim Oroszországhoz és Kínához fűződő különleges kapcsolatain keresztül. Ennek a sorozatnak az első része itt, a második része itt, a harmadik része, itt, a negyedik része pedig itt olvasható. Az angol nyelvű változat ITT olvasható, a magyar nyelvű változat pedig ITT. (LARICS).
A magyar politikát figyelmesen követő, magyar származású elemzők „kompországnak” nevezték (két part között „mászkáló” – Kelettől Nyugatig / Ady Endre: Ismeretlen Korvin-kódex margójára) (itt és itt).
Külpolitikai szakértők már 2014-ben felhívták a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor olyan alkut kötött Vlagyimir Putyinnal, amely megerősítette Magyarország helyét az orosz gazdasági szférában, és arra figyelmeztettek, hogy a paksi atomerőmű bővítésére Putyin által rendelkezésre bocsátott jelentős hitelt Oroszország szükség esetén nyomásgyakorlásra használhatja Magyarországgal szemben.
Mindazonáltal, bár „Orbán kompja” Oroszország kikötőjében rostokol, azért Brüsszeltől is jön neki pénz.
A magyar média ugyanakkor beszámolt arról, hogy az ukrán válság idején (2014) Orbán, visszafogottan viselkedett, azaz helikopterrel Záhonyba látogatott, az ukrán-magyar határra, gondoskodva arról, hogy a kormánypárti média ezt megfelelő módon tálalja, sietve átnézett néhány dokumentumot, szemügyre vette az ukrán határ környékét, ellátogatott egy sebesültkórházba és elismerően nyilatkozott a határrendészek munkájáról. Mindezt a Facebook közösségi hálózaton terjesztették, miközben a szervilis állami média oroszbarát álláspontra helyezkedve a kijevi tüntetőket „terroristáknak” titulálta, mindezek az informáicók pedig a Russia Today-től származnak.
Ezzel kapcsolatban Bajnai Gordon, Magyarország volt miniszterelnöke keserűen jelentette ki (2014.03.13.), hogy ha az Orbán-kormány ezen az úton halad tovább, Magyarország a Szovjetunió legnyugatibb utódállamává válhat: „Ha a 2014.04.06-i választások után a jelenlegi Fidesz-kormány marad, akkor Magyarországból egy szovjet utódállam, egy Orbánisztán lesz, amelynek fővárosa Felcsút”.
Bajnai Gordon, az idő tájt az Együtt-PM szövetség elnöke az Orbán-kormány kudarchegye legsúlyosabb szimbólumának nevezte a Paks 2 néven meghozott döntést, amely 3000 milliárd forint értékű orosz államkölcsönt jelent, és az elmúlt 25 évben a legnagyobb kárt okozza Magyarország függetlenségének. (itt és itt).
Ma már világos a kép. Miként azt helyesen megjegyezték, tekintettel az ukrajnai háború körülményeire, „Magyarország szertefoszlani látja 40 esztendeje (még a ’80-as évek óta) dédelgetett álmát, miszerint megduplázza a paksi erőmű teljesítményét és az Európai Unió keleti részének energetikai központjává válik. Minden, amit a magyarok az oroszokkal együtt 40 év alatt felépítettek, február 24-e reggelén összeomlott”.
Világos, hogy dollárok és eurók nélkül „Magyarország semmiféle hitelt nem kap már Oroszországtól, a ROSATOM pedig már nem kell az Európai Uniónak mint erőműépítő. Budapest kénytelen lesz más építő után nézni a paksi két új reaktor számára, vagy lemondani az egész tervről. Sőt, mi több, Moszkvának is tartozik 320 millió euróval (már lehívta az első összegeket a 10 milliárd eurós hitelből)”.
Orbán viktor dölgött lóra tett.
- A Záhony-Csap határátkelő regionális és kisebbségi szemszögből
- Helyszín

Záhony, város Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ukrán határnál (Kárpátalja, fővárosa: Uzsgorod), a Tisza déli partján, a Nagy Alföld északi részén, lakóinak száma 4353/2011, testvérvárosai: Csap/Ukrajna, Čierna (Csernyő)/ Szlovákia, Ware és Hertfordshire/Anglia. A város polgármestere Helmeczi László, független jelöltként vett részt a választásokon.
- Virágzó csempészet és korrupció az ukrán-magyar határon: alakulóban a „fegyvercsempészet útja”?

2015-ben a Frontex, az EU külső határellenőrzést felügyelő szerve (Eastern European Borders Quarterly/2015) arról számolt be, hogy a magyar határon csempészetet észleltek. A Frontex szerint Záhony a szervezett bűnözés és a csempészet melegágyaként ismert, az áruk főként Kárpátaljáról, Ukrajnából érkeznek, azaz a csempésztevékenység 96,6%-a észrevétlenül marad, mert a határőrök mindkét oldalon kenőpénzeket vesznek el, hogy szemet hunyjanak, az ukránok és a magyarok pedig különböző, egymással versengő csempészcsoportokat alakítottak.
Háborús időkben a dolgok igencsak bonyolulttá válnak. Ki kell emelnünk és hangsúlyoznunk, hogy a jelenlegi ukrajnai háború kontextusában nagyon nagy a kockázata a fegyver-, lőszer és robbanóanyag-kereskedelemnek.
Érdemes figyelni erre a csempészfegyverek lehetséges útjára!
- Magyarországi pénzek Kárpátalján

Ukrajna nyugati részén körülbelül 150.000 magyar él, többségük Kárpátalján. Az utóbbi években a magyar kérdés politikai síkra terelődött, némely odavalósi magyarok ellenezték az ukrán nyelv használatára vonatkozó kormányzati szabályozásokat, főként annak tanügyi vonzatait. Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat SBU nemrég (2019-2021) szeparatista mozgalomra utaló jelek után kezdett vizsgálódni a magyar kulturális szervezetek körében.
Az Investigative Journalism for Europe/ IJ4EU Investigation Support Scheme vizsgálati programja szerint az Orbán-kormány jelentősen növelte a határon túli magyar közösségek támogatását, nemcsak Ukrajnában, hanem Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában is.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetősége |

- Orbán szuverenitáselképzelése… kínai! A Záhony-terv – magyar kormányzati kezdeményezés Peking által ellenőrzött projekt szolgálatában
KAPU ÁZSIA ÉS EURÓPA KÖZÖTT ZÁHONY: A SZÁRAZFÖLDI KIKÖTŐ
Közbeszerzéssel foglalkozó kormányzati források 2009.12.11-én bejelentették a Záhony-projekt elindítását, Kapu Ázsia és Európa között Záhony: a szárazföldi kikötő címmel, azt is közölték, hogy a magyar kormány és az EU 37,5 milliárd forintos beruházása Záhony térségánek fejlesztését szolgálja a keleti határ vonalán. Ennek a komplex gazdaságfejlesztési programnak a célja az Ázsia és Európa közötti árukereskedelem ösztönzése volt, valamint kedvező gazdasági környezet megteremtése a térségbeli vállalkozók számára. Ebben a régióban van az egyik legnagyobb vasúti átrakodási kapacitás az EU keleti határa mentén.
2021.10.15-én a magyar kormány honlapján közölték, a kormány egyik célja, hogy Magyarország a régió legfejlettebb közlekedési infrastruktúrájával rendelkezzen, és a lehető legtöbbet hozza ki földrajzi elhelyezkedéséből.
A kormány sajtóközleményébe belefoglalták Magyar Levente (a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára) a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége/MLSZKSZ konferenciájának megnyitóján elhangzott nyilatkozatait, miszerint az ország gazdasági helyzete jó, a gazdaság 2021 második negyedévében 18%-kal nőtt, köszönhetően a logisztikai szereplőknek is, és hamarosan megkezdődik a záhonyi autópálya-csomópont építése. A magyar tisztségviselő hangsúlyozta, hogy időszerű a hatalmas záhonyi logisztikai kapacitás kiépítése, hiszen a fejlesztésnek geopolitikai jelentősége van, azaz „Záhony ezzel visszakerül a világtérképre”, összekötve Európát és a hatalmas Távol-Keletet. Ennek kapcsán elhangzott az is, hogy Magyarország egyik fő célja az lenne, hogy a görög kikötőkbe érkező, keletről Nyugat-Európába irányuló árukat Magyarországon keresztül szállítsák (itt és itt).
Tulajdonképpen egyetlen kikötőről van szó, Pireuszról, amelynek ma már csak a neve görög, lényegében kínai kikötő. Akkor pedig, ha a pireuszi kikötő kínai ellenörzés elatt áll, ki is ellenőrzi ténylegesen a záhonyi befektetést? Ennek a regionális központnak az egyetlen létjogosultságát a kínai termékek jelentik. Mi történik, ha az áruforgalom valamikor, bármilyen okból kifolyólag leáll? Vajon valóban Orbán vagy a kormánya ellenőrzi ezt a külföldi befektetést?! Arról van tehát szó, hogy a Záhony-projekt abszolút mértékben függ a kínai áruforgalomtól, vagyis elmélyíti Magyarország függőségét Kínával szemben.
Úgyszintén, a nagysebességű vasútvonal, amely jelenleg tervezési szakaszban van, a visegrádi/V4 országokon (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) fog áthaladni, és új távlatokat nyit a vasúti közlekedésben.
Jelenleg a visegrádi csoport a Lengyelország-Magyarország és a Szlovákia-Cseh Köztársaság közötti növekvő nézeteltérések miatt inkább 2+2 V-nek látszik. Ezt a lehetséges szakadást emelte ki (2022.01.04.) Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter: „Magyarország és Lengyelország jelenleg komoly vitában áll az EU többi részével, Csehország és Szlovákia viszont nem” – mondta az új miniszter a Hospodářské Noviny című cseh napilapnak. A visegrádi együttműködés Varsó és Budapest számára egyaránt fontos diplomáciai eszközként szolgál, amikor a két főváros mindinkább elszigetelődik. A szakelemzők szerint a négy ország vezetői sokszor vesznek részt együtt csúcstalálkozókon, és a visegrádi csoportosulást arra használják, hogy megpróbáljanak nagyobb befolyást gyakorolni az uniós politikai vitákra, mint amennyire egyedül képesek lennének. A szövetség ennek ellenére jelenleg megosztottnak tűnik (itt és itt).
A ”The Development of the Railway Infrastructure in the Region of Zahony” projekt költségvetése összesen 88.832.400 eurót tett ki, amiből 75.507.500 eurót az EU Kohéziós Alapja állt, a 2007-2013-as időszakra.
- Kínai-magyar konzorcium
A Central European Logistics and Industrial Zone/CELIZ program keretében 2020.06.23-án a MÁV-REC Kft. vezetésével létrehozták a Záhony Logistics and Industrial Zone névű konzorciumot, melynek tagja a magyar Záhony Port Zrt. és a kínai CECZ Central European Ltd. (2006-ban alapították, tevékenysége: rakománykezelés).
A konzorcium célja előkészíteni és megvalósítani egy innovatív vasúti logisztikai és áruszállítási csomópontot a kínai kormány Belt and Road / Egy övezet, egy út kezdeményezésének részeként.
Ehhez technológiai és ipari fejlesztésre van szükség, amely jelentős hatással lesz az EU és Kína közötti vasúti áruszállításra, és közben a kínai-magyar gazdasági együttműködésre is.

2020. július 10-én László György az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Duan Jielong, Kína magyarországi nagykövete jelenlétében mutatta be a MÁV-REC Kft. által képviselt Záhony Logistics and Industrial Zone konzorcium támogatásáról szóló megállapodást. Az eseményen Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója és Horváth László, a LAC Holding vezérigazgatója részletesen ismertette a konzorcium célját.


Hivatalos közlemények szerint a magyar és a kínai kormány közötti kétoldalú együttműködés jelen pillanatban optimális szinten van, és mindkét ország teljesítette az One Belt One Road kezdeményezés elmélyítését szolgáló célkitűzéseket, amely keretet biztosít a Central European Logistics and Industrial Zone/CELIZ program előmozdításához is.
A CELIZ céljai közt szerepel a kelet-magyarországi vasúti infrastruktúra korszerűsítése is, ami mind a magyar, mind a kínai kormány támogat. A Kínai Nemzeti Fejlesztési Bizottság Egy övezet, egy út Promóciós Központja felvette a saját „kiemelt együttműködési projektek” listájára.

A China Railway Signal & Communication Co.Ltd./CRSC hozzájárul a CELIZ projekt megvalósításához a vasúti berendezések területén, a MÁV-REC Kft. pedig kutatást végez annak feltárására, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak a régióban.

A kínai CRSC vállalatot 1953-ban alapították, és az elmúlt évtizedekben a vasúti ellenőrző és felügyeleti rendszerek terén világhírűvé vált. A vállalat számos jelentős beruházásban vett részt a kínai vasútfejlesztésben, például a Peking és Tianjin, valamint Peking és Sanghaj közötti nagysebességű vasútvonalak fejlesztésében. Úgyszintén több mint 20 városban épített meg 100 metróvonalat. Ezen felül a CRSC több nemzetközi misszióban is részt vett Ázsiában és Dél-Amerikában, valamint számottevő partner volt a Budapest-Belgrád vasúti projekt szerb szakaszának építésében. Ez utóbbi projekt még nem zárult le, 2025-ig meghosszabbították a határidejét. A From Budapest to Belgrade: a railway line increases Chinese influence în the Balkans című cikkben rámutatnak: Magyarországnak 979 évébe telik, amíg kifizeti az adósságát – Magyarország része 2 milliárd euró, a Szerbiáé pedig 1,8 milliárd. Magyarország a projekt költségeinek 85 százalékát kölcsönből finanszírozza, melyet… a kínaiaktól szerzett. A kölcsönnel járó kiadások még nem ismertek, ugyanis a szerződést 2020-ban tíz évre titkosították, hosszabbítási lehetőséggel…

- Orbán szuverenitása… orosz is! Záhony – osztrák-orosz-magyar intermodális terminál kínai rakományok számára orosz felügyelet alatt
2021 decemberében aláírták a Kína és Európa vasúti árufuvarozási vegyesvállalati megállapodást, amelynek értelmében a Záhony Logistics and Industrial Belt megkezdi a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat.
a magyar tulajdonú CER Cargo Holding SE, az orosz vasúti érdekeltségű RZDL Europe Kft. és az osztrák Rail Cargo Group magyar leányvállalata, a Rail Cargo Hungaria Zrt. képviselői.
A magyarországi CER Cargo Holding SE, az RZDL Europe Kft. vasúttársaság (alapítva 2021-ben, Budapesten, tevékenységi köre: vasúti áruszállítás, az orosz RZD Logistics/RZDL leányvállalata) és az osztrák Austrian Rail Cargo Group magyarországi leányvállalata, a Rail Cargo Hungaria Zrt. képviselői Budapesten szándéknyilatkozatot írtak alá (2021.12.14.) a Kína és Európa közötti vasúti áruszállításra szakosodott közös vállalat létrehozásáról.
Mellesleg jegyezzük meg, hogy a projektben részt vevő RZDL Europe Kft. vasúttársaság valójában az orosz RZD Logistics cég leányvállalata, mely maga is az Orosz Vasutak leányvállalata. A költői kérdés ez esetben is a következő: Hogyan egyeztethető össze Oroszország és Magyarország kapcsolata a nemzetközi szankciók kontextusában? A másik kérdés: Magyarországnak az Orosz Föderációtól való masszív energiafüggőségét ismerve most már a vasúti közlekedésben való orosz függőséget is szorgalmazzák?! Mindezt Orbán Viktor – nemde szuverenitás-párti? –rendszerének égisze alatt!…
Varga Mihály magyar pénzügyminiszter a 2021.12.14-i aláírási ünnepségen hangsúlyozta, hogy a záhonyi vasúti és teherforgalmi csomópont létrehozása nemcsak Magyarország, hanem Európa számára is stratégiai jelentőségű, hiszen a keleti országokat köti majd össze az EU-val. A Budapest-Belgrád vasútvonal és a záhonyi logisztikai központ fejlesztésével Magyarország szerepe meghatározóvá válik a kelet-nyugati kereskedelem irányításában – tette hozzá a magyar tisztségviselő.
A megállapodás aláírói: Horváth László – a CER Cargo Holding SE (Magyarország) igazgatótanácsának elnöke, Clemens Foerst – a Rail Cargo Group (Ausztria) vezérigazgatója és Dmitri Murev – a JSC RZD Logistics (a JSC Russian Railways leányvállalata) vezérigazgatója.
Varga Mihály miniszter szerint a Kínába irányuló magyar kivitel 2020-ban 24 százalékkal nőtt 2019-hez viszonyítva, miközben a behozatal 26 százalékkal volt nagyobb. A kínai beruházások Magyarországon meghaladták az 5 milliárd dollárt, a Magyarországon működő kínai cégeknek pedig körülbelül 16.000 alkalmazottjuk van. Hangoztatta ugyanakkor, hogy Magyarország legfontosabb ázsiai partnere Kazahsztán, mely esetben a kivitel 2020-ban 58 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy a következő években a vasút fejlesztése prioritást élvez: „A klímavédelmi követelmények a szállítmányozással szemben is egyre inkább megjelennek, és a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos követelményeket jól működő vasúti hálózat nélkül nem lehet teljesíteni. Az infrastruktúra mellett a gördülőállomány fejlesztésére is szükség van, és szükség lenne olyan együttműködésekre is, amelyek biztosítják a magas hatékonyságú szállítást”.
A CER Cargo Holding képviselői közleményben jelentették be, hogy a szándéknyilatkozatban szereplő közös vállalat létrehozásának adminisztratív és működési előkészületei már folyamatban vannak, és a vállalat várhatóan 2022 első felében kezdi meg működését. A vállalat elsősorban a kínai importáruk Európába irányuló vasúti szállítására és az ázsiai és távol-keleti piacokra irányuló exportáruk szállítására fog összpontosítani.
Az aláíráson részt vett Varga Mihály és: Vlagyimir Tokarev, az Orosz Föderáció közlekedési miniszterhelyettese, Szergej Pavlov, a JSC Russian Railways vezérigazgató-helyettese és Palkovics László, Magyarország innovációs és technológiai minisztere. Úgy vélték, hogy a Kína és Európa közötti kereskedelem fenntartható növekedésével összefüggésben egy ilyen közös vállalat létrehozása versenyképes és megbízható vasúti árutovábbítási szolgáltatást fog nyújtani a kínai, a FÁK-országokbeli és az EU-s ügyfelek számára.
Az orosz RDZL cég képviselői szerint ez a közös vállalat logisztikai szolgáltatásokat fog nyújtani a teherszállítmányok továbbítására/koordinálására a kínai tartományokból Oroszországon és Magyarországon keresztül a dél-európai országokba, a balkáni országokba és fordítva.
Az Orosz Vasutak/Russian Railways Holding magyar és osztrák partnerekkel közös vállalat létrehozására irányuló munkáját az orosz közlekedési minisztérium koordinálja, és ez része a Russian Railways Holding külföldi üzleti stratégiájának.

Palkovics László, a Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa kiemelte: „Stratégiai cél, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Ennek érdekében az Európa és Ázsia közötti áruforgalom minél nagyobb hányadának hazánkon keresztül kellene elérnie úti célját. A Kínából a kontinens felé irányuló megnövekedett vasúti szállítási kapacitásoknak köszönhetően érdemes volna egy belföldi szállítási útvonalat kialakítani Záhonyból Győr-Sopron térségébe, kikerülve a fővárost”.
Az Orbán-rezsim újabb fogadása egy döglött lóra! Ne feledjük, hogy a Russian Railways február vége óta szerepel az EU és az USA által elfogadott szankciós listán!
- Magyarország és Kína között az első vonatjáratot 2020 márciusában indította el a Rail Cargo Group
A Kínából Közép- és Délkelet-Európába irányuló áruszállítás elsősorban tengeri úton, Pireusz kikötőjén és az adriai kikötőkön keresztül történik.
A Rail Cargo Group által a Jinan–Budapest útvonalon elindított vonatjárat vonzó, környezetbarát vasúti alternatívát jelent, mindez 12–14 napos tranzitidővel.
A vonat közvetlenül Jinanból, Shandong tartomány fővárosából indul és a budapesti RCG BILK terminálhoz érkezik Mongólián keresztül, az ukrán-magyar határnál lévő Záhony-Eperjeske átrakodó állomáson át. Nemcsak a TransNET egyik fontos csomópontja, hanem a Közép- és Délkelet-Európába irányuló és onnan kiinduló hagyományos és intermodális szállítás központi csomópontja is.




A magyar MÁV-REC Kft. hivatalos honlapján jelentették be (2021.11.28.), hogy a Rail Cargo Operator által üzemeltetett 100. konténervonat azt jelenti, hogy a CELIZ projekt szakértők kezében van és jó irányba halad (itt és itt).
- Logisztikai és ipari beruházások a záhonyi térség fejlesztésére

A magyar kormány az állami költségvetésből nettó 3.997.950.000 forint (10,669,227.04 euró) összeget különített el az előkészítési szakaszra, az alábbiak szerint:
- 2.498.975.000 forint (6,668,950.75 euró) – 2020-ban;
- 1.498.975.000 forint (4,000,276.29 euró) – 2021-ben.
A projekt keretében a befektetések infrastrukturális, technológiai és ipari fejlesztéseket célozzák a záhonyi vízgyűjtő területen, magyar és kínai érdekeltek részvételével.
A befektetések két fő területre irányulnak:
- a záhonyi vasúti átrakóterület fejlesztése a határ mentén;
- ipari-technológiai fejlesztés Kelet-Magyarország területén, egy modern ipari park létrehozásával, amely kedvező építményt biztosítana a Kínában letelepedett vállalatok termelési tevékenységéhez.
Fejlesztési célok Záhony térségben:
- a vasúthálózat korszerűsítése és kiterjesztése;
- digitalizálás és egységes IT-rendszer kifejlesztése;
- modern távirányítóval felszerelt tolatómozdonyok üzembe helyezése, amelyek a csarnokban is képesek elektromos (hibrid) üzemmódra;
- rendkívül fejlett berakodó és kirakodó felszerelések beüzemelése;
- olyan célzott infrastruktúra fejlesztése, amely képes kezelni a többszintű konténerátrakási igényeket;
- korszerű oktatási központ létrehozása, amely képes a modern tudás átadására;
- autonóm teszt-vasútvonal kiépítése.
Horváth László, a magyar LAC Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a régió fejlesztését a LAC Holding Zrt. (alapítva 1996-ban, Budapest, tevékenység: könyvviteli és könyvvizsgálói tevékenység; adótanácsadás), a MÁV-REC Kft. és egy kínai partnercég fogja megvalósítani. Horváth László a teljes beruházás értékét (2020) mintegy 100 milliárd forintra (266 867 445,53 euró) becsülte, és már 30 cég jelezte érdeklődését a térségben épülő ipari park iránt.
(folytatjuk)
*C. Ioana a Bukaresti Egyetem biztonsági tanulmányok mesterszakán végzett, és a LARICS szakértője magyar ügyekben.
