C. Ioana*

Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról) és a veje, Tiborcz István, aki hamarosan Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Forrás itt.  

A 2022. áprilisi parlamenti választások alkalmából, amely nemcsak Magyarország, hanem Románia és az Európai Unió számára is fontos, a LARICS egy kiterjedt, több epizódon átívelő sorozatot indított a szomszédos ország politikai realitásairól. Megpróbáljuk tisztázni a közelmúlt magyarországi fejleményeit, a főszereplőkre és a körülöttük lévő csapatra fókuszálva. Ma az „Orbán-partnerségek” tőzsdéjéről, illetve a belső és külső szinten kiterjedt korrupcióról fogunk beszélni. A következő számokban bemutatjuk Orbán Viktor titkosrendőrséggel való együttműködési dossziéját, valamint az Orbán-rezsim Putyin-rezsimmel való folyamatos együttműködési dossziét is. Az epizód első része itt olvasható. A szöveg angol nyelvű változata ITT olvasható, a magyar nyelvű változat pedig ITT. (román akadémia információs hadviselést és stratégiai kommunikációt elemzőlaboratóriuma – LARICS).

Belső hálózat: az „Orbán-rendszer” poligarchái

Az Orbán-rezsim működését ismerő elemzők úgy vélik, hogy Magyar Bálint magyar szakértőnek a magyarországi maffiaállam kulcsfontosságú szereplőire vonatkozó leírása megegyezik a valósággal.

Magyar Bálint „A magyar polip – A posztkommunista maffiaállam” (2013) című művében bemutatta Magyarország gazdasági-politikai szereplőit, akiket „poligarcháknak” nevezett.

A poligarchák azok, akik a politikai osztály tagjaként illegitim vagyonra tettek szert. Politikai hatalmuk ismert, de gazdasági hatalmuk és vagyonuk rejtve marad. Általában „stróman-okat” használnak, és a pénzüket gyakran alapítványokba rejtik. A fő poligarcha maga Orbán miniszterelnök. A poligarchák alá tartozik az oligarchák osztálya, akik törvényes kereskedelmi kezdeményezésekkel kezdték gazdasági tevékenységüket, és akik gazdasági hatalmuk eredményeként politikai hatalomra tettek szert. A posztkommunista államokban A posztkommunista államokban tevékenységük legális, de az üzleti lehetőségek megszerzésének módja gyakran nem legális, vagyis illegális eszközökkel szereznek előnyt versenytársaikkal szemben. Autonómiájuk korlátozott, és részben vagy egészében az állam jóindulatától függ.

Az ezeket a kategóriákat illusztráló oligarchák, vagyis az Orbán-rezsim hálózata Magyarország leggazdagabb emberei közé tartoznak.

A Forbes 2021 szerint a tíz leggazdagabb magyar közé az alábbi személyek tartoznak, akik Orbán Viktor miniszterelnök befolyási körét erősítik: 1. Mészáros Lőrinc és családja (488,1 milliárd forint – 1,27 milliárd  euró); 2. Csányi Sándor (467,9 milliárd forint – 1,22 milliárd euró); 3. Felesuti Zsolt (286,4 milliárd forint – 748 millió euró); 4. Veres Tibor (282,9 milliárd forint – 739 millió euró); 5. Rahimkulov Ruszlán (270,7 milliárd forint – 707,6 millió euró); 6. Gattyán György (253,8 milliárd forint – 616,4 millió euró); 7. Rahimkulov Timur (211,4 milliárd forint – 552,6 millió euró); 8. a 2018-ban elhunyt Demián Sándor családja, (197,2 milliárd forint – 515,5 millió euró); 9. Szíjj László (190,5 milliárd forint – 498 millió euró); 10. Jellinek Dániel (189,2 milliárd forint – 494,6 millió euró).

Továbbá, a Forbes/2021 toplistáján a 16. helyen álló MET Holding egyik tulajdonosát, Garancsi Istvánt 100,8 milliárd forintos (263,5 millió eurós) vagyonával a magyar média az új Simicska Lajosként (a 39,2 milliárd forintos – 102,4 millió eurós vagyonával a Forbes/2021 toplistáján a 41. helyen áll) jellemzi az Orbánnal való kapcsolatban. Garancsit Orbán egyik jelenlegi vezetőjének tartják, aki a következő magyar entitások vezetésében érdekelt: FC Videoton, CD Hungary Zrt., Magyar Természetjáró Szövetség, Market Építő Zrt.

Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István. Forrás: direkt36.hu.

Az utolsó pillanatban került erre a típusú toplistára Orbán Viktor miniszterelnök veje. István Tiborcz Magyarország leggazdagabb embereinek egyikévé vált. Tiborcz István felkerült a 100 leggazdagabb üzletember listájára, a 32. helyre. A magyar sajtó becslése szerint 35 milliárd forintos (107 millió eurós) vagyonával a listán szereplő legfiatalabb személy. A hatalmas európai forrásokban részesülő, az igazságszolgáltatás által védett fiatal Tiborcz István az elmúlt évek legdinamikusabb gazdasági növekedést produkáló magyar üzletembere. 2013 körül, amikor feleségül vette Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát…

Fotó: Megdet Rahimkulov milliárdos, Oroszország 62. leggazdagabb embere.

A Rahimkulov családról, főként az apáról, Megdet Rahimkulovról, sokat írtak. Az orosz oligarcha, jelenleg az Egyesült Államok szankciós listáján van, a Gazprom Magyarország vezetője volt, 2007-től részvényese a legnagyobb magyarországi banknak, az Országos Takarékpénztárnak (OTP Group Plc.). Az OTP Group nem csak Magyarországon ellenőrzi a bankokat, hanem Oroszországban (OTP Bank), Ukrajnában (OTP Bank), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), Szerbiában (OTP banka Srbija), Horvátországban (OTP banka Hrvatska), Montenegróban (Црногорска комерцијална банка – Montenegró Kereskedelmi Bank), Romániában (OTP Bank România SA – RT.) és Szlovéniában (OTP Banka Slovenska) is. A legnagyobb magyar olajvállalat, a Magyar Olaj és Gázipari Részvénytársaság (MOL) szintén az OTP részvényese, 8,57%-kal. Megdet Rahimkulov, maga a MOL részvényese, ahol az állam mintegy 33%-nak a tulajdonosa.

Románia körültekintőbb és óvatosabb volt. Itt, a szabályozó hatóság, Románia Nemzeti Bankja (BNR) már 2018. március 15-től megtiltotta a (Görögország Nemzeti Bankja – NBG által birtokolt) Román Bank RT. (Banca Românească S.A.) átvételét az OTP Románia Bank RT. (OTP Bank România S.A.) által. A Ziarul Financiar napilap szerint „a szabályozó hatóság tilalma példátlan eset az ország történelmében”. „A Román Nemzeti Bank (BNR) alaposan elemezte az OTP Bank Románián (OTP Bank România) keresztül 2012 és 2015 között végrehajtott tranzakciókat, ami sok gyanút keltett” – írja a Ziarul Financiar. A bukaresti bankfelügyelet azonban nem közölt semmilyen részletet. Az OTP 2000 óta van Romániában, amikor felvásárolta a RoBankot és a Millennium Bankot. A 2017-re vonatkozó adatok szerint az OTP a romániai bankpiac 2,2%-át birtokolja (Forrás itt)

Az OTP belépett a Moldovai Köztársaságba is, ahol megvásárolta a Moldovai Köztársaság harmadik legnagyobb bankját, a Mobiasbanca SA (RT.) (Groupe Société Générale)-t.

A magyarországi kiterjesztett korrupció

A Transparency International/2018 értékelése szerint Magyarország az egyik leggyengébb mutatóval rendelkezett a korrupciós percepciók/ IPC mutatójában az összes EU-s ország közül (csak Bulgária áll mögötte), amely a jogállamiság és a demokratikus intézmények leromlásának mértékét jelzi (itt és itt).

Az Euronews hírcsatorna szerint 2016-2020 között Magyarország volt a leginkább szankcionált ország az uniós pénzeket érintő csalások miatt, az ebben az időszakban teljesített kifizetések 2,2%-a volt korrekciós kérelem tárgya, ami több mint hétszerese az uniós átlagnak, amint azt az Európai Bizottság/Európai Unió csalás elleni hivatalának (UE/OLAF/2021) 2021-es jelentése is mutatja

2018-ban az OLAF bejelenti, hogy Magyarországnak 51 millió dollárt kell visszafizetnie az EU-forrásokból, melyet a magyar miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában lévő Elios Zrt. vállalatnak irányították át. Orbán vejének cége ellen az OLAF indított vizsgálatot az Elios Zrt. által biztosított közvilágítási rendszer költségei miatt, mely közel 50%-kal volt a piaci ár felett.

Az Atlatszo.hu magyar oknyomozó újságírói szerint Mészáros Lőrinc családi vállalkozásai 2010 és 2017 között EU-s forrásokkal gazdagodtak. A közbeszerzési dokumentumokban szereplő adatok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017-es év végén egy 476 milliárd forint (1,2 milliárd euró) értékű pályázatot nyertek. Ennek az összegnek 83%-a, adott esetben 396 milliárd forint (1,03 milliárd euró) EU-s alapokból származott.

Az Orbán-rezsim külső hálózata. A Bethlen Gábor Alap

          Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János határon túli magyar közösségekért felelős államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács 2020. novemberi plenáris ülésén ismertette a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos főbb politikai eredményeket. Ebből az alkalomból a tisztségviselők elmondták, hogy a külhoni magyar közösségek politikájának négy célt szolgál:

  • a magyar nemzet egyesítése a közjog alapján;
  • a magyar identitás megerősítése;
  • a külföldi magyar szervezetekkel való kapcsolatok;
  • a határon túli magyar közösségek gazdasági fejlődése.

Nemzetközi szinten a magyar kisebbség jogainak bővítésére tett legfontosabb lépések a következők voltak:

1. Romániában az RMDSZ képviselőit választották meg az Európai Parlament és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vezetői pozícióira;

2. Vincze Lóránt-Györgyöt az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának alelnökévé választották (2021.05.25).

3. Winkler Gyula az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnöke (2014 – jelenleg)

4. azok az RMDSZ tagok, akik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Románia Parlamentje küldöttségének tagjai: Csoma Botond, Nagy Szabolcs. Megjegyzendő, hogy Csoma Botond a Román Titkosszolgálat (SRI) Ellenőrző Bizottságának a titkára is, azaz Budapest megbízható személye, hozzáférhet az Román Titkosszolgálat (SRI) tevékenységével kapcsolatos információkhoz az adott pozícióban;

5. felerősödtek az ICE – MSP aláírások gyűjtésére irányuló erőfeszítések; az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) folytatta az ICE – MSP támogatását; 2020. 01.10 – az ICE – MSP támogatási aláírásokat regisztrálták az Európai Bizottság;

6. 2020-at a „Nemzeti Kohézió Évének” nyilvánították, ennek részeként aláírásgyűjtő kampányokat szerveztek;

7. a Nemzeti Összetartozás Évét követően a következő célokat tűzték ki: aláírásgyűjtési akció a Magyarok Világszövetsége és a Trianon Társaság égisze alatt; a Mi Hazánk szervezet 7 pontján alapuló cselekvési terv; megemlékezések, Trianon 100. évfordulója megünneplésének szentelt akciók;

8. 2021-et „A nemzeti újraindítás/ fellendítés évének” nevezték el.

Állami pénzügyi források – Bethlen Gábor Alap

Az Átlátszó (Magyarország), Átlátszó Erdély (Románia), Center for Investigative Journalism of Serbia (Szerbia), Investigatívne centrum Jána Kuciaka (Szlovákia), Oštro (Horvátország) oknyomozó újságírói média szerint (2021. február) támogatás az Oknyomozó Újságírás Európáért (Investigative Journalism for Europe) / IJ4EU alapból az elmúlt 10 évben a magyar Kormány mintegy 670 millió eurós értékű támogatást nyújtott különböző külhoni magyar kisebbségi szervezeteknek egy magyar kormányzati alap, adott esetben a Bethlen Gábor Alap/BGA segítségével összesen több mint 1,4 milliárd euró értékben, az alábbiak közvetett finanszírozásával:politikai pártok, civil szervezetek, média, egyházak, a BGA-tól több száz millió forint került szlovákiai, szlovéniai, szerbiai, romániai és horvátországi stb. futball létesítményekhez.  

          A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ezen alap támogatási döntéseinek átláthatósága megkérdőjelezhető, mivel nem áll rendelkezésre egységes, központosított, könnyen kereshető és naprakész nyilvános adatbázis, mely világos és áttekinthető tájékoztatást nyújt az adófizetők által finanszírozott projektekről.

A Bethlen Gábor Alap finanszírozási döntéseiről szóló, az érintett országos intézmények nyilvántartásában meglévő, közelmúltban megjelent nyilvános dokumentumokból az egyes országokra vonatkozóan levonhatunk néhány következtetést.

Fotó: Az Orbán-kormányhoz közel állók a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek soraiból 

Szlovákia

          A Jan Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) szerint a szlovák-magyar politikusokkal kapcsolatban álló szervezetek pénzt kaptak a magyar Kormánytól annak ellenére, hogy a szlovákiai jogszabályok tiltják a politikai pártok külföldről történő pénzügyi támogatását.

          A Gombaszögi (Gombasek) Nyári Tábor évek óta a szlovákiai magyarság helyzetéről szóló viták éves zenei fesztiválja és szellemi fóruma.

          Szlovákiába több millió eurót küldtek az Orbán régi barátjának, Világi Oszkár tulajdonában lévő FC DAC Dunaszerdahely (FC DAC Dunajská Streda) labdarugó egyesületnek, és a Világi lánya által koordinált DAC Labdarúgó Akadémiának, mely a BGA-tól kapott pénzt.

A Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda) Futballklub a magyarság szimbóluma is évek óta, a szlovákiai magyar kisebbség médiája pedig a magyar kormány másik érdeklődési területe.

          A támogatott portálok és folyóiratok mögött álló szervezetek egy része szerepel a magyar kormány „Nemzeti jelentőségű intézmények listáján”, így évente több millió forintot kapnak. A szlovákiai magyar sajtóban a Magyar Közösség Pártja/MKP egyre nagyobb teret hódít, melynek az Forró Krisztián.

          A Szlovák Statisztikai Hivatal angol nyelvű csatornákon népszerűsített információi szerint 2020-ban 447.932 szlovák álampolgár nyilatkozott magyar állampolgárságáról, ami Szlovákia lakosságának 8,20%-át teszi ki, a magyarok többsége Nyitra (Nitra) és Nagyszombat (Trnava) térségében élő magyar. A 2011-es népszámláláskor a legtöbb magyar nemzetiségű személy Komáromban (Komarno), Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) és Pozsonyban (Bratislava) élt.

          A helyi sajtó legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar kisebbség politikailag mérsékelt helyzetben van, noha a szlovák sajtó arról számolt be, hogy Orbán Viktort aggasztja a szlovákiai magyarok ellenérzéseinek szítása, miközben az állami költségvetésből pénzt biztosított projektek: iskolák, templomok, futballstadionok, magyar nyelvű média és kulturális rendezvények támogatására.

A Most-Híd párt vezetői. Forrás: cas.sk3.

          A politikai képviselet szintjén a nyilvános információk azt mutatják, hogy a Szlovák parlament egyetlen magyar pártja, a Most-Híd 2016-ban 11 mandátumot, a szavazatok 6,62 százalékát szerezte meg, bekerülve a SMER-SD populista párt vezette kormánykoalícióba.

          Hasonlóképpen a Magyar Közösség Pártja is, amely közvetlenül a választói névjegyzékek leadási határideje előtt jelent meg, egyesülve a Magyar Közösség Párttal (Strana maďarskej komunity) és két újonnan alakult mozgalommal, a Magyar Fórummal (Maďarské fórum) és a Szlovák Összefogással (Slovenská pospolitost).

          A szlovák média arról számolt be, hogy a magyar kisebbség három nem parlamentáris pártja, adott esetben a Magyar Közösség Pártja – elnöke: Forró Krisztián, Most-Híd – elnöke: Solymos László és az Összefogás/ Spolupatričnosť mozgalom– elnöke: Mózes Szabolcs, aláírják (2021.08.20-án) a közös párt létrehozásáról szóló nyilatkozatot.

          Ezzel összefüggésben Mózes Szabolcs, az Összefogás / Spolupatričnosť mozgalom elnöke kijelentette, hogy az általa vezetett mozgalom a „Szövetség” nevet kapja.

Szerbia

          A szerbiai magyar kormány támogatása a magyar kisebbség médiában elterjedt cenzúra révén mutatkozik meg, amelynek csak az adatik meg, amit Budapest tudni akar.

          az RTV Pannon – vezérigazgatója: Bodzsoni István, Szerbia legnagyobb magyar médiavállalata 2012-től több mint 9 millió eurót, 2019-ben pedig mintegy 4,5 millió eurót kapott.

          A BGA forrásait a legrégebbi magyar nyelvű szerb napilapnak, a Magyar Szónak, a legrégebbi hetilapnak, a Hét Napnak és más médiának szánták. A három sajtóorgánum nem bírálja Orbán Viktort, a Vajdasági Magyar Szövetség politikai pártot, a magyar etnikai politikai pártot, a VMSZ-t és annak alapítóját, a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsát, hanem gyakran teszik közzé ezen intézmények nyilatkozatait.

          Az Orbán-kormány az egyházra is támaszkodik, hogy üzeneteket küldjön a szerbiai magyar közösségnek. 2011-től 2020-ig Magyarország 7,3 millió eurót fizetett a vallási közösségeknek. Templomokat újítottak fel, a vallási épületek mellé óvodákat, keresztény iskolákat és otthonokat építettek.

          A 2018-as magyarországi választások előtt Dolinszky Gábor, a Szerbiai Evangélikus Keresztény Egyház püspök-helyettese az SVM párt tagjaival egy nyilvános rendezvényen vett részt. A Magyar Szó című napilap szerint Dolinszky azt mondta a kettős állampolgárságú magyaroknak, hogy kötelességük szavazni a választásokon mindazért, amit származási országuk „anyagi, gazdasági és lelki értelemben” tett értük. Ezután azt tanácsolta honfitársainak, hogy kérjenek anyagi támogatást, és hogy a pénz átvétele után ne legyen dilemma, hogy ki kivel szavaz.

           Az Orbán-kormány továbbá közeli partnere a legerősebb szerbiai magyar politikai pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), melynek elnöke Pásztor István. A VMSZ a jogi korlátozások miatt nem fogadhat el pénzt a magyar kormánytól, de ilyen korlátozások nem vonatkoznak a párt által létrehozott alapítványra, adott esetben a Bíró Károly Alapítványra, amely 1,4 millió eurót kapott a magyar költségvetésből egy szecessziós ház megvásárlására, amelyben három kisebbségi magyar szervezet alakította ki székhelyét.

          Vajdaság autonóm tartomány területén körülbelül 2 millió lakos él, akiknek a többsége szerb (66,76%). A következő legnagyobb etnikai csoport a magyar kisebbség (13%). A terület autonóm státusszal rendelkezik, a magyaroknak pedig saját nemzeti tanácsuk van, a Magyar Nemzeti Tanács.

Horvátország

          A magyar kormány elsősorban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége / HMDK és a társult szervezetek finanszírozásával bővíti befolyását az országban.

          A HMDK elnöke Jankovics Róbert, aki amagyar kisebbséget képviselő horvát parlamenti képviselő is. 2016-os megválasztását a választókért cserébe elkövetett megvesztegetés vádja övezte, melyet vizsgálat követett. 2019-ben két embert ítéltek el első fokon a bíróságon, mert megvesztegettek nem magyar horvátokat azért, hogy magyarnak vallják magukat és szavazzanak a HMDK Jankovics jelöltlistájára. 2011 – 2020 között a BGA összesen mintegy 26,2 millió euró értékben nyújtott támogatást horvát szervezeteknek.

A BGA 9,5 millió eurót nyújtott a HMDK partnerszervezeteinek, mint például: az Europa AP, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma és a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ. A vezetőségi tagjaik révén mindannyian szoros kapcsolatot tartanak fenn a HMDK-vel.

          2017-ben Horvátországban létrehozták az Economica Hungarica Alapítványt, melynek elnöke Palizs-Tóth Hajnalka. Az Alapítvány a HMDK gazdaság- és vidékfejlesztési stratégiájának megfelelően működik, és magyar származású horvát állampolgárokat biztosít épület- és telekvásárláshoz vagy vállalkozás létrehozásához.  Három év alatt az Economica Hungarica 783 entitásnak nyújtott támogatást, amelyek közül hat személy lakóházat vásárolt, 30 vállalat pedig 82 hektár mezőgazdasági területet vásárolt.

          2020-ban a BGA bővítette labdarúgó-finanszírozási portfólióját Horvátországban, az Europe AP-on keresztül jóváhagyva 700.000 eurós összeget egy 630 lakossal rendelkező falu kis futballklubjának, a Várdaróc FC támogatására és fejlesztésére. A Várdaróc FC támogatása azután jött, hogy a BGA az elmúlt három évben már mintegy 16,1 millió eurót hagyott jóvá 8 futballpálya és egy stadion építésére Škola nogometa NK Osijek Labdarugó Iskola számára, amely még építés alatt áll. Az Osijek FC tulajdonosa jelenleg Szíjj László, a magyar kormányhoz kötődő egyik leggazdagabb magyar üzletember.

Szlovénia

          Bár 2019 végére tervezték a megépítését, a lendvai (korábban Dolnja Lendava) futballinfrastruktúra – a szlovéniai magyar közösség szívében – még mindig várja az építőipari gépeket. 2020 októberéig egyetlen műfüves futballpályát fejeztek be és tettek működőképessé a lendvai kéttannyelvű középiskola közelében. Azonban 2020 végéig a BGA már jóváhagyta a mintegy 10,4 millió eurós pénzösszeget az FC Nafta 1903-as labdarugó-akadémia projektjére, amely szlovén ligában jelenleg az 5. helyen áll.

          Bár a BGA számos kifizetést teljesített ennek a futballklubnak, legalább 5,7 millió euró értékben, az alap szerződéses kifizetésekre vonatkozó nyilvános adatai 2019-ben 300 millió forint (körülbelül 430.000 euró) egyszeri kifizetést mutatnak. A BGA támogatási határozataival kapcsolatos adatok és dokumentumok szerint a szlovén szervezeteknek szánt pénzeszközök 60%-át, mintegy 10,4 millió eurót az FC Nafta 1903 kapta. Ennek a pénzösszegnek a felét a 2020.12.27-én aláírt egyetlen határozattal utalták át a klubnak, amellyel 2,1 millió euró értékű egyéb projekteket is jóváhagytak a lendvai (Lendava) Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség / MMÖNK részére, melynek elnöke Horváth Ferenc. Az MMÖNK megkapta a 2011 óta Pomurje számára elkülönített 17,4 millió eurós projektfinanszírozás több mint egyharmadát. Ezeknek a támogatásoknak a 97%-a 2016 – 2020 közti időszakban osztották ki. Az MMÖNK éves jelentései rámutatnak arra, hogy a legsikeresebb évek némelyikére gyakran az év végén folyósítottak jelentős magyar támogatásokat, melyeket a következő évre vagy évekre szántak. Az MMÖNK azt nyilatkozta az Oštro adriai régióban működő Oknyomozó Újságírói Központnak, hogy nem tudja befolyásolni a BGA fizetési feltételeit.

Ausztria

A Bécsi Magyar Iskola Egyesület (Wiener Ungarischer Schulverein) nonprofit egyesület 1926-ban alakult, és két fő tevékenységi területtel rendelkezik:

  • támogatja az ausztriai magyar kisebbséget nyelvi képzéssel (anyanyelv), valamint kulturális és hagyományőrző tevékenységekkel;
  • projekteket bonyolít le különböző területeken, támogatja a bécsi kétnyelvű (német/ magyar) óvodát, Comenius asszisztenseket és Erasmus résztvevőket fogad stb.

A romániai Orbán-hálózatról elsősorban itt írtam már, de itt, itt és itt is.

(folytatása következik)

*C. Ioana a bukaresti Egyetem Biztonsági Tanulmányok mesterképzésének végzettje és a román akadémia információs hadviselést és stratégiai kommunikációt elemző laboratóriumának (LARICS) magyar kérdésekkel foglalkozó szakértője.