Orbán Viktor, akkor és most, 1980-ban és 2022-ben. Forrás femina.hu.
C. Ioana*
A 2022. áprilisi parlamenti választások alkalmából, amely nemcsak Magyarország, hanem Románia és az Európai Unió számára is fontos, a LARICS a szomszédos ország politikai realitásairól szóló, több epizódra kiterjedő széleskörű sorozatot indít el. Megpróbáljuk tisztázni a közelmúlt magyarországi fejleményeit, a főszereplőkre és a körülöttük lévő csapatra összpontosítva. Nem tudtam mással kezdeni, mint a fő politikai személyiséggel, Orbán Viktor miniszterelnökkel (LARICS).
Orbán Viktor1963.05.31-én született, 59 éves, Székesfehérváron, Fejér megyében (valahol közép Magyarországon). Kálvinista vallású, bár az utóbbi időben a katolicizmus fele fordult, vonzotta a katolicizmus nagyszerűsége és nacionalista/imperialista visszhangja Magyarországon. (Szent István Koronája stb. Szülei Orbán Győző Bálint (vállalkozó, agronómus) és Sípos Erzsébet (gyógypedagógus, logopédus), kisebb testvérei pedig: Orbán Győző, Orbán Áron (mindketten vállalkozók). Nyelvi és pszichológiai érdekességként: Győző a Victor/Viktor név magyar megfelelője. Tehát az öreg A Győző két fiát nevezte el !
Orbán Viktor Alcsútdoboz és Felcsút településeken töltötte gyermekkorát. 1986-banvette feleségül a jogász (római-katolikus) Lévai Anikót és 5 gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza és Flóra. Hobbijai: a sport, főként a futball (játszott Felcsúti futballcsapatában).
1981-ben végzett a székesfehérvári Blanka Teleki Blanka Gimnáziumban, ahol angol nyelvet tanult. 1981-1982 között katonai szolgálatot teljesített, majd a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, ahol1987-ben szerzett diplomát.
1989-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjában részesült, hogy politikatudományt tanuljon az Pembroke College-ban. Csak néhány hónapig tartózkodott ott, nem az volt a környezete, ami után sürgősen hazatért, hogy … politikával foglalkozzon.
A jelenlegi oroszbarát Orbán Viktor 1989 júniusában széles körű elismerést szerzett, az 1956-os magyar forradalom vezérének, Nagy Imre volt miniszterelnöknek újra temetéséntartott beszédével, amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok Magyarországról való kivonását szorgalmazva. „Ha nem tévesztjük szem előtt az 1956-os gondolatot, akkor olyan kormányt választunk, amely azonnal tárgyalásokat kezdeményez az orosz csapatok kivonásának azonnali megkezdéséről (a szovjet erők 1991 közepéig valóban kivonultak).
Vicces lenne, ha nem lenne szomorú. Lényegében ma Orbán Viktor az ellenkezője annak, ami tegnap volt.
Politikai karrier. MagyarországOrbán Viktor vezetése alatti „illiberális demokrácia” fele tartó visszafejlődésének három kulcsfontosságú mozzanata. Orbán Viktor vezetése alatt.

Orbán Viktor 1988-ban, a FIDESZ párt megalapításakor.
1988. március 30-án megalapította a FIDESZ (jobboldali) pártot, melynek 1990-ben parlamenti képviselője, majd 1993-ban a párt vezetője lett.
Két alkalommal töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét: 1998-2002 között és 2010-től napjainkig.
A külpolitikai szakértők véleménye szerint (itt és itt), Orbán Viktor az az európai politikus, aki a legnagyobb mértékben járult hozzá az „illiberális demokrácia” fogalmának előmozdításához.
A szakértők úgy vélik, hogy Magyarországon az 1989-ben és 1990-ben lezajlott rendszerváltás alapvető változásokat hozott az ország politikai rendszerében, valamint társadalmi és gazdasági szerkezetében.

1989 – Viktor Orbán egy feltörekvő politikai színtéren debütált, amikor a liberalizmus divatba jött.
Orbán és a fideszes baráti köre, fiatalok, merészek, sértetlenek, saját öltözködési stílussal és kampányvideókkal ellentétben álltak a korábbi időszakkal, a Kádár-rezsimmel. Álláspontjuk radikalizmusa győzött a megnyilvánuló liberalizmussal, illetve a stílus a lényeggel szemben. A képük nyilvánvalóan túlzott volt és volt valami hamis benne.
Az új körülmények lehetővé tették számára, hogy fejlődjön, és fokozatosan újra feltalálja magát politikai szinten. Egyrészt politikailag és erkölcsileg botrányosnak minősítette a szocialisták (volt kommunisták) és liberálisok (volt disszidensek) koalíciójának 1994-es alkotmányát. Másrészt Antall József, a Magyar Demokrata Fórum alapítójának és konzervatív miniszterelnökének 1993. decemberében bekövetkezett halála a konzervatív jobboldalt vezető nélkül hagyta.
Orbán akkor olyan politikai ösztönről tett tanúbizonyságot, amely azóta beigazolódott. Ez egy szabad tér volt a jobboldali politikai spektrumon belül, és ahogy a Fórum lassan felbomlott, Orbán és a Fidesz igyekezett pótolni ezt a hiányt, és nemzeti és konzervatív párttá alakította át a Fideszt.
Ami eleinte apró melléklépésnek tűnt, az valójában a konzervativizmus és a nacionalizmus felé vezető valódi politikai elmozdulás kezdete volt. Ez a fordulat kezdetben mérsékelt volt, majd egyre radikálisabbá vált, hűen Orbán Viktor karakteréhez.
2000 – Viktor Orbán. ideológiai újragondolása
Abban az időben felkeltette a figyelmét Orbán kijelentése, miszerint „ellentétben azzal, amit mindenhol terjesztettek, 1989-ben nem volt forradalom, nem volt szakadás, inkább a folytonosság változott meg. Mindennek meg kellett változnia, hogy minden a régiben maradjon”; – mondta.
2010 óta, amikor a második Orbán-kormány a válság közepette hatalomra került, a magyar demokrácia alapvetően átalakult, és az életszínvonalcsökkent pedig csökkent.
2014 – Az „illiberális” fordulat

Fotó: Fareed Rafiq Zakaria, indián származású újságíró és bemondó a CNN-nél.
Az Orbán által 2014-ben használt „illiberális demokrácia” kifejezést azóta széles körben kommentálják vagy kritizálják. 2014. július 26-án Orbán Viktor megtartja a híres tusnádfürdői beszédét, ahol elindítja az „illiberalizmus” fogalmát (az Orbán-doktrínáról és a tusnádfürdői beszédről itt nézheti meg a sorozatot). A magyar miniszterelnök azután érkezett Romániába, hogy éppen megnyerte a magyar választásokat – és felszabadult volt. A holnap világának új jövőképét vetíti elő, amely a szemünk előtt változik. Elmagyarázta nekünk, hogy néz ki ez, és mi a fő változás. Emellett megmutatja, hogyan lehet hatékonyabban szervezni közösségeket az „új” világban, amelyben a „régi” szervezetek nemcsak elavultak és hatástalanok, hanem vesztesek is. Orbán Viktor annak az új világnak a prófétája és szereplője kívánt lenni.
Ironikus valami más. Annak ellenére, hogy ő az a politikus, aki a legnagyobb mértékben járult hozzá az illiberális demokrácia fogalmának népszerűsítéséhez – nem ő a koncepció szerzője, hanem ci Fareed Rafiq Zakaria indián származású amerikai (CNN újságíró). Mégpedig bevándorló. Milyen ironikus! Te, Orbán Viktor, a nacionalista és a bevándorlás elleni tiszta és kemény harcos, sajátítsd el egy bevándorló téziseit, hogy illusztráld a téged híressé tett tézisét…hogy elsajátítsd egy bevándorló téziseit, hogy bizonyítsd a téged híressé tett tézisét….
A tekintélyelvűség fokozatosan beépül. Az Orbán-rezsim tekintélyelvű tendenciái az állami hatalmi ágak szétválasztási módja, az Alkotmánybíróság átalakítása, a közigazgatás átpolitizálása és az állami audiovizuális ágazatfeletti ellenőrzés átvétele által váltak nyilvánvalóvá. Gyakorlatilag az Orbán Viktor emberei az egész magyar államot ellenőrzésük alá vonták.
A „Maffiaállam” és az Orbán-rezsim
Azóta a „komaság kapitalizmus” Magyar Bálint magyar szakértő által a „Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam” / Caracatița ungară – Statul mafiot post-comunist (2013, 2016-ban angol nyelven újra kiadva). című könyvében „állami maffiaként” meghatározott politikai hatalommal közvetlen összefüggésben nyilvánult meg.

„Orbán gazdasági patriotizmusa” olyannak bizonyult, mint egy klánrendszer, amelyben a főnök iránti lojalitás érvényesül.”
Például, az egyik Orbán közeli magyar oligarchát, Simicska Lajost megfosztották a kedvezményes közpénzes szerződésektől, miután nem értett egyet Orbánnal. 2015-ben a magyar kiadványok „G-nap” címmel írták le a kettőjük közötti konfliktus tetőpontját, amikor Simicska kijelentette: „Orbán egy geci” / „Orbán egy söpredék”. A „G nap” az a nap, amikor Simicska kijelentette, hogy „Orbán egy geci” / Orbán egy söpredék”. Példátlanul súlyos nyilvános sértés volt ez a miniszterelnökkel szemben egy közeli hozzátartozó részéről. A magyar sajtó ezt a napot, a nyilvános konfliktusuk csúcspontját G-napként emlegette.
Míg Magyarországon a „gazdasági hazafiság” fogalmát támogatták a szociálliberális hálózatok által hivatalba ültetett nemzetközi ragadozók előtt, egyidejűleg egy olyan rendszer valósítottak meg, amelyben egy tucat, hatalmi körhöz tartozó oligarcha ellenőrizte a közbeszerzésben részesült cégeket (városi közvilágítás, hirdetőtábla rendszer, útépítő anyagok stb.). A gazdaság és a politika összefonódott Orbán Viktor korrupt rendszerének központjával.
A budapesti tudományegyetem szociológuskutatója, Fleck Zoltán szerint: „Orbán átlátta a magyar lélek árnyoldalát”, így a migráns- és Soros-ellenes kampányok képezték a választási győzelmek és az alkotmányos többség megszerzésének alapját, amely megerősítette politikai hegemóniáját, de mindenekelőtt a magyar állam elfoglalásához vezetett. Orbán Viktorhoz közel álló vállalkozók, akik megengedték neki, hogy állandósítsa uralmát.”
Család vagy famiglia? Az Orbán hálózat

Apa és fia
Az Orbán-családdal kezdjük, mert óriási ennek a jelentősége a magyar politikában – tulajdonképpen a közpénzek és az európai pénzszerzés/kivonás gépezetévé vált (forrás itt és itt).
A (legalábbis) erkölcstelen és a családja közvetlen bevonásával megvalósuló pénzügyi tranzakciók Orbán egész pályafutásának szerves részét képezték. 1990-ben az új demokrata pártok nem rendelkeztek pénzzel, és kezdetben mindannyian jelentős pénzösszegeket kaptak a vállakozásuk elindításához. A Fidesz tulajdonát képezte egy nagyon értékes épület a belvárosban, amelyet a párt eladott. Ebből a pénzből, meglehetősen csalárd módon, néhány millió forintot juttattak Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek, akinek nem volt meg a szükséges pénze ahhoz, hogy egy állami tulajdonban lévő kőbánya megvásárlásához, melynek ügyvezetője volt akkor.
Az idő múlásával Orbán pénzügyi étvágya növekedett. Miután 1998-ban miniszterelnök lett, tökéletes helyzetben volt ahhoz, hogy bennfentes információkon keresztül súlyt szerezzen magának, barátainak és családjának. Főként a mezőgazdasági területek érdekelték, mert tudta, hogy a földtulajdonosok a jövőben jelentős európai uniós támogatásban részesülnek.
Orbán miniszterelnök apja gyakorlatilag az egyetlen kavicsszállítójává vált az államilag finanszírozott utak építésében részt vevő állami tulajdonú vállalatoknak. A magyar újságírók számtalan riportot írtak arról, hogy az Orbán Győzőtől származó kavicsot és beton építőanyagokat kormányzati projektekhez szállították, mely projektek többsége európai uniós forrásból valósul meg, mint például az érdi, budapesti, jászberényi és püspökladányi csatorna- és vasútépítés. Az újságírók felfigyeltek arra, hogy a „Nehéz Kő” nevű teherautók nagy mennyiségben szállítanak kavicsot és építőanyagot kormányzati projektekhez. A teherautó cég az Orbán Áron tulajdonában volt (később, úgy hiszem, hogy Orbán Győző vált tulajdonossá), az újságírók pedig arról számoltak be, hogy a „Nehéz Kő” által szállított kavics az Orbán Győző cégétől, a Dolomit Kft.-től származik. A Dolomit cég országszerte aktív volt, de az újságírókat különösen egy megaprojekt, a Szántód-Balatonszentgyörgy közötti 53 km-es vasútvonal 72,4 milliárd forintos becsült költséggel való megépítése érdekelte (204 000 000 Euro).
Emelkedő tendenciát mutat az Orbán családi vállalkozás

A g7.hu magyar kiadvány 2021.06.04-én közölte, hogy Orbán család az elmúlt 7 évben 15 milliárd forintot kerestek béren kívüli forrásból (42 000 000 Euro). 2021-ben Orbán Viktor apjának Orbán Győzőnek a vállalatai közzétették a 2020-as gazdasági jelentéseket, amelyekből kiderült, hogy mintegy 580 millió forintos vállalati jövedelmet valósított meg (1 600 000 Euro).
Az Orbáncsalád, főként Orbán Győző 2020-ban több tízmillió forintot és mintegy 100 millió forint osztalékot keresett (300 000 Euro).
Bár Orbán Viktor szüleinek és testvéreinek nagyjából tucatnyi cégben volt részesedése az évek során, ezek közül csak három vált jelentős bevételi forrássá: a Dolomit Kőbányászati, a Gánt Kő és a Nehéz Kő Kft.

A magyarországi oknyomozó újságírási központ, a Direkt36 többször is feltárta, hogy ezek a cégek közvetve miként jutnak közpénzhez, többek között a déli Balatoni-tó vasútvonalának javításában, a vértesi Erőmű Ltd. erőmű felújítási projektjében és több csatornarendszer építésében érdekeltek Budapesten és Pest megye területén. Az Orbán család legnagyobb vállalata, mint már láttuk, a Dolomit Kft.
A Dolomit Kft. nyereségét a kőzetbányászatban, a homok- és agyagbányászatban (százalék a nyereségből, százalék az értékesítésből, alkalmazottonként millió forintban) tevékenykedő vállalatok grafikonja mutatja be.

2021-ben Orbán Ráhel (Orbán Viktor lánya) és Tiborcz István (Orbán Viktor veje) spanyolországi letelepedése nagy feltűnést keltett a magyar sajtóban és az Orbán-ellenes körökben a Facebookon. Kiderült, hogy már 2020 nyara óta a Tiborcz cég, a BDPST Hotel Management Zrt. egy négycsillagos szállodát üzemeltet Los Alcázaresben, körülbelül 500 km-re Marbellától, ahol jelenleg a család él.
A cég sajtóközleménye szerint további terjeszkedést terveznek Spanyolországban.
Marbellát a nemzetközi bűnszervezetek központjaként ismerik. Az 1960-as években, Spanyolország gazdasági fellendülése idején a Costa del Sol és fővárosa, Marbella nemcsak turistaparadicsommá, hanem „a szervezett bűnözés déli határterületévé” vált.
A The Guardian nemrég megjelent cikke szerint Costa del Sol több mint 100 olyan bűnszervezetnek ad otthont, amelyek szoros kapcsolatban állnak Dubajjal. Nemrég a magyar sajtó is értesült arról, hogy a Tiborcz által Los Alcázaresben vásárolt szálloda egykor Juan Antonio Rocáé volt, aki az egyik legnagyobb spanyol korrupciós ügy egyik meghatározó alakja.
Juan Antonio Roca egyike volt annak a 95 embernek, köztük két volt polgármesternek és 15 helyi tanácsosnak, akiket vesztegetési hálózatban való részvétellel vádolnak. 50 év börtönbüntetésre ítélték, majd kilenc év rács mögött eltöltött idő után 2019 februárjában szabadult. A Tiborcz által megvásárolt szálloda a spanyol állam tulajdonába került, amely nagyon szerette volna eladni, azonban a BDPST Hotel Management Zrt. képbe kerüléséig nem talált vevőre.
A HVG.hu szerint Tiborcz 9,3 millió euróért vásárolta meg a 84 szobás szállodát, ami versenyképes árnak tekinthető, nagyrészt az európai, de különösen a déli országok turizmusának a koronavírus-járvány következtében bekövetkező összeomlása miatt. Emellett a BDPST Csoport megvásárolta a közeli mélygarázs üzemeltetésére vonatkozó koncessziót is, amelyet eredetileg szintén 2002-ben nyert el a Roca, 75 évre. Az ára 800 000 euró volt.
Tiborcz az Elios-üzletből származó pénzből és a kiterjedt banki hitelekből mindenféle szállodát kezdett vásárolni. Óriási segítséget nyújtottak felesége idegenforgalmi ágazatban tevékenykedő barátai, valamint Orbán Viktor miniszterelnök korlátlan hatalma is.