Fordítás román nyelvből.

—————————————————————————————————————————-

A 2022 áprilisi választások alkalmával, amely nem csak Magyarország, hanem Románia és az Európai Unió számára is fontos, a LARICS egy terjedelmes, több epizódból álló sorozatot indított útjára a szomszédos ország politikai valóságáról. Megpróbáljuk megérteni a közelmúlt magyarországi fejleményeit, a főszereplőkre és a körülöttük lévő csapatra összpontosítva. Ebben a számban az Orbán-rezsim Kínával és a Putyin-rendszerrel való folyamatos együttműködésének aktáját mutatjuk be. Ennek a sorozatnak az első része itt (aici) olvasható, a második része pedig itt (aici). A jelen szöveg angol nyelvű változata ITT olvasható, a magyar nyelvű változat pedig ITT.

(Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium – LARICS).

Magyarország, Kína és a Légi Selyemút

Magyarország külügyminisztere, Szijjáró Péter (középen), megnyitja a Budapest Airport stratégiai partnerségét az Air China légitársasággal. Forrás aici.

Ebben az anyagban áttekintjük Budapest legújabb gazdasági kezdeményezéseit Kínával és Oroszországgal kapcsolatban. A hivatkozások a tavalyi évre vonatkoznak, a Magyarországot Kínával és Oroszországgal összekötő nagy budapesti projektekre a későbbi anyagokban visszatérünk. Magyarország tavaly új politikai és gazdasági együttműködési lehetőséget nyitott Kínával. A budapesti repülőtér, a kínai Henan Airport Group, a Zhengzhou Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője, valamint a kínai-magyar logisztikai cég, a CECZ / Utlink együttműködési megállapodást írt alá (2021 áprilisában) a Kínai-magyar légi selyemút létrehozására és speciális logisztikai központok létesítésére, az áruforgalom két repülőtéren történő lebonyolítása érdekében. (forrás aici).

          A két ország közti együttműködés erősödése az európai államok többsége és Peking között a gazdasági együttműködés terén tapasztalható elidegenedés hátterében következik be. Az európai tendenciának azonban Magyarország ellentmond, aki folyamatosan a kínai és oroszországi önkényuralmi rendszerekkel való szoros kapcsolatokra törekszik.

          Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Mosóczi László azt nyilatkozta az MTI hírügynökségnek, hogy „A két repülőtér összekapcsolására vonatkozó, most aláírt együttműködési megállapodás jelentős gazdasági lehetőségeket kínálhat, és jelentősen bővítheti a Kína és Magyarország közti áruforgalmat. Továbbá jelentős és kölcsönös logisztikai előnyökkel járhat Magyarország, a közép- és kelet-európai országok, valamint Kína számára is.” (forrás aici).

Budapestre jön a Fudan Egyetem és a Soros Alapítvány helyébe lép

2019-ben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a kínai Fudan Egyetem campus-t nyit Budapesten (forrás aici). A magyar kormány bejelentette, hogy 2,2 millió eurót adományoz a Fudan Egyetemnek új budapesti campusának felépítésére, amely 2024-ben kezdi meg működését. 

          A bejelentésre másfél évvel azután került sor, hogy Orbán rezsimje száműzetésbe küldte a Közép-Európai Egyetemet, a milliárdos Soros György által alapított felsőoktatási intézményt, amely 30 évig volt az ország egyik legjobb egyeteme.

Budapest lakossága kinyilvánította, hogy a Városháza által ígért Diákvárost akarja, nem pedig a Fudan Egyetemet, az Opinio Intézet 473 fős, 18 és 59 év közötti, mobiltelefonon kérdésekre válaszoló budapesti lakosból álló vizsgálati csoporton végzett felmérésének eredményeként. A két intézmény közötti választásra vonatkozó kérdésre, a válaszadók többsége – 91% úgy reagált, hogy a 8500 hallgatót kiszolgáló magyar intézményt előnyben kell részesíteni a kínai egyetemmel szemben (forrás aici).

A Fudan egyetem létrehozása elleni tiltakozások Budapesten. Forrás aici.

2021.06.05-én 16 tiltakozó demonstrációt hirdettek meg Budapesten a Fudan Egyetem létrehozása ellen, több mint 20.000 fő részvételével, a Hősök terétől a Kossuth térig vezető útvonalon. A demonstrációkat az alábbiak támogatták: Budapest polgármestere – Karácsony Gergely, Ferencváros független polgármestere – Baranyai Krisztina, Jámbor András – a demonstráció kezdeményezője és aktivisták/ a Mérce volt főszerkesztője – Gede Márton és Őze Sándor, a Város Mindenkié csoport/ Utcáról Lakásba Egyesület részéről és az utcai ügyvédek szervezetei valamint Bereczki Áron is– a Diákok Ligájának aktivistája (forrás aici).

Egyéb stratégiai projektek

A kínai féllel való kapcsolat tekintetében a fentieken kívül, meg kell említeni a kínai-magyar együttműködést is a trieszti kikötő esetében, a Záhonyi teherszállítási logisztikai központot, valamint a „rejtélyes” vasúti projektet, amely révén Magyarországnak Közép-Európa fő közlekedési, logisztikai és elosztó központjává kellene válnia (lásd aici).

Ezekről a rendkívül fontos dolgokról egy átfogó anyagot készítünk, amelyet a jövő héten teszünk közzé.

Emlékezzünk most röviden az Orosz Föderációhoz fűződő kapcsolat néhány elemére, amelyek csak az elmúlt évben derültek ki.

Budapest gazdasági kapcsolata Moszkvával továbbra is zavartalan

Magyarország továbbra is az Orosz Föderáció közeli és hagyományos szövetségese, amint azt a budapesti kormány közelmúltbeli erőfeszítései is igazolják, amelyek minden szinten töretlenül folytatódtak ebben az irányban.

Magyarország blokkolta a Visegrádi Csoport / V4 Orosz Föderációjával kapcsolatos kemény nyilatkozatot (2021.04.26.), amellyel Csehország, Lengyelország és Szlovákia elítélte Oroszország titkos hadműveletét, amelyet a közelmúltban a nagyközönség elé tártak Csehországban, valamint egy lőszerraktár 2014-ben történő felrobbanását (forrás aici).

Magyarország és Oroszország előrehaladott tárgyalásokat folytat a Sputnik V Covid-19 vakcina magyarországi gyártásának engedélyezéséről, amely 2022 végétől kezdődhet Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter szerint (2021. augusztus), aki már akkor hangsúlyozta, hogy új gázszállítási szerződésről is tárgyalni fognak az oroszországi Gazprommal (forrás aici).

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint (2021 április) Magyarország az első európai uniós ország kíván lenni, mely csatlakozik a moszkvai Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Az Oroszországot és a Szovjetunió öt korábbi tagállamát, köztük Kazahsztánt magában foglaló bank tagsága segíti Magyarországot közép-ázsiai befektetéseinek bővítésében. (forrás aici).

Magyarország továbbra is tagja egy másik, Oroszország által vezetett hitelezőnek, a Nemzetközi Beruházási Banknak is, amelynek 2019-ben sikerült Moszkvából Budapestre költöztetnie székhelyét, amit Magyarország nyugati szövetségesei kritizáltak. (forrás aici).

Magyarország és Oroszország megállapodást írt alá egy Magyarországon nyilvántartásba vett vasúti logisztikai vegyesvállalat létrehozásáról, a magyar állami tulajdonú CER Cargo vállalat, az RZD Logistics, az orosz államvasút logisztikai vállalata, a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Mosóczi László szerint (2021 július) egy meg nem nevezett kínai entitás (forrás aici).

Magyarország együttműködik Oroszországgal és rövidre zárja Ukrajnát

A Gazprom, az orosz energetikai óriás hosszú távú megállapodását írták alá Magyarországgal. Forrás aici.

Az Orosz Föderációval kötött hagyományos partnerség csúcspontja egy hosszú távú megállapodás aláírása volt a Gazprommal, az orosz energetikai óriással. Magyarország, Oroszország egyik legközelebbi európai uniós szövetségese, 2021. szeptember 27-én Budapesten 15 évre szóló földgázszállítási megállapodást írt alá, amely a Balkánon és Ausztrián keresztül szállítja a gázt Oroszországból (forrás aici). Az orosz gázt közvetlenül Németországba szállító Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) vezeték mellett a lépést Ukrajna meggyengülésének tekintették, amely a közelmúltig az Európába irányuló orosz gázszállítás fő forrása és a tranzitadó-bevételek kedvezményezettje volt.

Ukrajna akkor reagált. Magyarország Gazprom-megállapodása „árt Ukrajna nemzeti érdekeinek” és gazdasági szempontból nem indokolt „politikai döntés”, melyet azért hoztak, hogy köszönetet mondjanak a Kremlnek” – nyilatkozta az ukrán külügyminisztérium, hozzátéve, hogy felkéri az Európai Bizottságot annak értékelésére, hogy a megállapodás megfelel-e az európai energiaügyi szabályok összességének. A minisztérium azt is kijelentette, hogy Magyarország döntése az Ukrajnát elkerülő szállítási útvonalakról „meglepő és kiábrándító”, és hogy a döntés sérti a két ország által aláírt 1991-es magyar-ukrán alapszerződés alapelveit. A döntés „tisztán politikai, és az ukrán nemzeti érdekek és a magyar-ukrán kapcsolatok rovására hozott volt” -zárta szavait (forrás aici).

A megállapodás „élő példája a Kreml Ukrajnával kapcsolatos politikájának”, nyilatkozta akkor egyik nyilatkozatában Serhiy Makogon, az Ukrajna LLC Gázszállító rendszer-üzemeltető részlegének ügyvezető igazgatója. „A 2024-ig szóló szerződés ellenére további csökkenésekre, vagy Ukrajnán keresztül Magyarország felé a gáz teljes leállítására számítunk.”  

Szijjártó a kijelentést kommentálva nehezményezte Kijev lépését, és azt mondta, nem látja „az összefüggést Magyarország energiaellátásának biztosítása és a szomszédokkal való tisztességes együttműködés között”. „Elutasítom a magyar üzleti életbe való beavatkozási kísérletet, a téli fűtés biztosítása a magyarok számára a mi dolgunk, és egyetlen más ország sem avatkozhat bele ebbe” (forrás aici).

Az epizód, amely most az Orosz Föderáció által Ukrajnában kirobbantott háború fényében olvasva, Budapest korábbi politikáit illetően nagyon jelentőssé válik.

Orosz propaganda a magyarországi kormánypárti sajtóban

A gazdasági befektetéseken túl az Orosz Föderáció befolyása nyilvánvalóan messze túlmutat ezen a tevékenységi területen. 2018.03.19-én a Corruption Research Center Budapest/ Budapesti Korrupciókutató Központ/ CRCB kiadta az „Orosz állami befolyás hatása a magyar online hírportálokra – 2010-2017”, melyben az orosz propaganda magyarországi kormánypárti online médiára gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésekre próbált választ találni.

A Big Data elemzés módszereinek használatával, nevezetesen a statisztikai tartalomelemzés és a disztributív szemantikai elemzés alkalmazásával (a hasonló elosztással/ jelentéssel rendelkező nyelvi elemek azonosítása érdekében) a CRCB a 2010-2017 időszakból 1.027.653 cikket, adott esetben 278 millió szót archivált az alábbi 9 magyar weboldalról: 888.hu, hídfő.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu, pestisracok.hu. A tanulmány összehasonlította a kormányzati portálok – 888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu – tartalmát a nem kormányzati portálok – mno.hu, index.hu és origo.hu –és a legismertebb magyar nyelvű orosz propaganda weboldal – a hídfő.ru portál tartalmával.

A szakértők arra a következtetésre (concluzionat) jutottak, hogy nem elhanyagolható az orosz propaganda apparátus hatása a magyar online médiára, különösen az Orbán-kormánnyal kapcsolatban lévőkre. Annak ellenére, hogy más országokban az állami intézmények arra törekszenek, hogy korlátozzák az ilyen, nem kívánatos befolyást, ez nem mondható el Magyarországról, ahol a kormány a jelek szerint megnyitotta az ország kapuit az orosz propaganda apparátus előtt.

Az orosz befolyás Magyarországon, a szakértők szerint, a következő stratégiai tengelyek mentén oszlanak meg: kapcsolatok a jobboldali radikális képviselőkkel;

  1. magyar politikusok toborzása és zsarolása;
  2. személyes kapcsolatok zsarolható magyar vezetőkkel;
  3. orosz érdekek amagyar gazdaságban;
  4. az ukrajnai kisebbségek jogainak megsértésével kapcsolatos feszültségek állandósítása.

„Orbán Putyin parancsait teljesítő bábuvá vált”.

2017.02.02-én a „The Insider” orosz nyelvű weboldal közzétett egy Anastasia Kirilenko által írt cikket (articol) „Solnțevo bőröndje: van Putyinnak a magyar vezetőre vonatkozó <kompromittáló videója>?” címmel, melyben Orbán miniszterelnök Putyin iránti hűségének egyik lehetséges okára vonatkozó információkat tett közzé. A cikk az 1990-es évekre utalt, amikor Budapest az orosz maffia és más, a világ minden tájáról érkező, kétséges múlttal rendelkező személyek veszélyes övezete volt. Ebben a cikkben nevezik először Orbán Viktort egy tiltott pénzzel teli bőrönd lehetséges haszonélvezőjének, mely pénz az orosz maffia legjelentősebb alakjától, Szemjon Mogiljevics ukrán személytől származik.

Nemzetközi források (aici, aici és aici) terjesztették azt az információt, mely szerint ez a hűség valószínűleg Szemjon Mogiljevics, más néven: ”Szeva-bácsi” letartóztatásával is összefüggésben állt (2008. január, Moszkva).

Ebben az összefüggésben Jürgen Roth német újságírónak sikerült beszélnie Dietmar Claude/Clodo üzletemberrel (a személyről a szakirodalom azt írja, hogy fiatal korában a ”Vörös Hadsereg frakciójának (RAF)” tagja volt, amely terrorcselekményeket követett el az NSZK területén, létrehozta a SAS biztonsági céget, védelmi szolgálatokkal Németországban, Franciaországban és Oroszországban – lásd Jurgen Roth, „Schmutzige Demokratie”, 2016), aki az 1990-es években Budapesten lakott, a Magyarország Kereskedelmi és Iparkamarájának osztályvezetője volt, és mintegy 8 évet töltött egy magyar börtönben (2011-ben szabadult), különböző hírszerző szolgálatokkal való kapcsolatokat is hozzárendeltek. Clodo nyilatkozataiból (2016.05.15) kiderül, hogy Mogiljevics Serghei Mihailov unokaöccsén keresztül („Mikhas” – Solnțevo szervezett bűnözői csoportjának egyik vezetője), akivel Afganisztánban találkozott. A The Insider birtokában lévő írásos vallomásában Dietmar Claude megemlítette, hogyan épített ki bizalmi kapcsolatot Mogiljeviccsel., amely alapján az utóbbi 1993-1996 között  egyes magyar személyiségeknek szánt pénzösszegeket bízott rá, köztük Pintér Sándornak (Magyarország belügyminisztere), aki abban az időben a rendőrségen dolgozott, de Mogiljevicsnek is (Dietmar interjút adott az ORF osztrák televíziónak, amelyben azt állította, hogy Pintér Sándor akkoriban havi 10.000 német márkát szedett be Mogiljevicstől, hogy a magyar rendőrség hunyjon szemet az ukrajnai és oroszországi üzelmei felett). Dietmar azt is elmondta, hogy Mogiljevics tolmácsa révén 1994-ben egy körülbelül egy millió német márkát tartalmazó bőröndöt kapott, melyet egy fiatalembernek szántak. Dietmar azt az utasítást kapta, hogy a bőröndöt a saját irodájában adja át a fiatalembernek, a bőröndöt ott kellett kinyitni, mert a könyvek mögött egy videókamera rejtőzött, amely a cserét rögzített. Dietmar számára a fiatalember akkoriban „csak egy volt a számos korrupt személy közül, akinek pénzcsomagokat kellett átadnia” és csomagot kellett átadnia” és csak a magyar parlamenti választások (2010) után jött rá, hogy a fiatalember Orbán Viktor, a valutát pedig a Fidesz kampányának ( valuta fiind destinată) szánták.

Ezzel kapcsolatban Dietmar az alábbiakat nyilatkozta a The Insider-nek: „Sajnálatomra Orbán Putyin parancsait végrehajtó bábuvá vált”, hozzátéve, hogy Mogiljevics, a szabadságáért cserébe átadta azokat a kompromittáló kazettákat Nicolai Patrushevnek, az orosz Biztonsági Tanács (FSB) volt igazgatójának. Ezt követően (Ulterior) (2013) Dietmar megismételte ezt az információt a HVG (magyar kiadvány) újságírójának, Rádi Antóniának adott interjújában, aki a kiadvány ügyvédjeivel folytatott konzultációt követően úgy döntött, hogy elhagyja a politikus nevét a cikk szövegéből (jelenleg nem elérhető).

2019 januárjában a HVG magyar kiadvány visszatért erre a témára, ezzel a címmel: „Orbán is megjelenik a Putyin és Trump orosz maffiás kapcsolatairól szóló könyvben” (A „House of Trump, House of Putin: The Untold Story of Donald Trump and the Russian Mafia”/ Trump háza, Putyin háza: Donald Trump és az orosz maffia el nem mondott története című könyvről van szó, mely 2018-ban jelent meg és Craig Unger amerikai újságíró írta, amely Donald Trump, Vlagyimir Putyin és az orosz maffia kapcsolatairól szóló, 1970-től kezdődő nyomozásokból nyert információkat közöl). A HVG Dietmar Claude/Clodo (2016) nyilatkozatából idézett (citat), amelyben azt állította, hogy rögzítette azt a pillanatot, amikor Mogiljevics egymillió német márkát küldött Orbánnak a Fidesz kampányára, összeg, amely pénzösszeg a könyv szerzője, Craig Unger állítása (spus) szerint eljutott volna az orosz titkosszolgálathoz (a vádakat a magyar miniszterelnöki hivatal Kancellária 2017-ben visszautasította) (respinse).

A nemzetközi szakértők következtetése (Concluzia) az, hogy „Magyarország az Orosz Föderáció foglyul ejtett állama” és a <puha erő (soft power)>” koncepció alá tartozó orosz megközelítések önkéntes közvetítője, Magyarország aktuálpolitikai gesztusai pedig túlmutatnak a „keleti nyitás (Eastern Opening)” politikai kezdeményezésen, amely eleinte csak a gazdaságra és az energiára koncentrált.

(folytatása következik)

*C. Ioana a bukaresti Egyetem Biztonságpolitikai tanulmányok mesterképzésén végzett, és a LARICS magyar problémák szakértője.